Munkaviszonyban nem álló külföldi kiküldetése

Kérdés:

Egy magyarországi leányvállalat egy jelentős fejlesztés előkészítése érdekében néhány saját munkavállalóját és a projektben részt vevő két, vele munkaviszonyban nem álló partnerét (más munkáltató alkalmazottját) is külföldi kiküldetésre kívánja küldeni. Nem saját munkavállalók részére az utazási és szállásköltségek milyen módon számolhatók el adómentesen? Az elszámoláshoz szükséges, hogy a nem saját személyekkel valamilyen foglalkoztatási jogviszony jöjjön létre?

Részlet a válaszából: […] A nem saját munkavállalók részére a külföldi kiküldetés utazási és szállásköltségei akkor számolhatók el adómentesen, ha a magyarországi leányvállalat tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás valósul meg. Az Szja-tv. 3. § 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...külföldi kiküldetésre tekintettel fizetett napidíj teljes összege munkaviszonyból származó bevételnek minősül. A napidíj 30 százaléka, de legfeljebb naponta elszámolható 15 eurónak megfelelő forintösszeg igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül [Szja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Veszteségrendezés, üzletrészvétel, beolvadás problémái

Kérdés: Az "A" kft. jegyzett tőkéje: 20.000 E Ft, tőketartaléka 6.000.000 E Ft, eredménytartaléka: – 1.800.000 E Ft, adózott eredménye: -200.000 E Ft. A tőketartalék eredete: ázsióval történt jegyzett-tőke-emelés, valamint jegyzett tőke leszállítása veszteség miatt. Az "A" kft.-ben az ingatlan értéke a mérlegfőösszeg 87%-a. A "B" kft. jegyzett tőkéje: 10.000 E Ft, eredménytartalék: 3.000.000 E Ft. A "B" kft. 90%-os magánszemély tulajdonosa megveszi az "A" kft. üzletrészét 100%-ban. Ezt követően a "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, majd beolvadás után jegyzett-tőke-leszállítást hajt végre vagyonkivonás mellett.
Kérdések: Az üzletrész megvásárlásakor keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? A beolvadás kedvezményezett-e átalakulásnak minősül-e a Tao-tv. 4. § 23/a. pontja szerint? (A leányvállalat olvad be az anyavállalatba, és nem szerez pénzeszközt.) Szerintünk igen, és így nem merül fel illetékfizetési kötelezettség. Jól gondoljuk? Beolvadáskor az "A" kft.-ben az eredménytartalék negatív összegét meg kell-e szüntetni a tőketartalékkal szemben, avagy a tőkeelemeket teljesen szabadon lehet-e rendezni? A beolvadást követően a vagyonkivonásnál a jegyzett tőke csökkenésének arányában kell-e a többi tőkeelemet kivonni, vagy meg lehet-e tenni azt, hogy a jegyzett tőkét a felére csökkentjük, a tőketartalékot pedig 100%-ban kivonjuk? Kivonás előtt a jegyzett tőke: 30.000 E Ft, a tőketartalék: 4.000.000 E Ft (6.000.000-1.800.000-200.000 E Ft), az eredménytartalék 3.000.000 E Ft (ha az "A" kft. negatív eredménytartalékát meg kell szüntetni a tőketartalékkal szemben), és 3000 E Ft-ra szeretnénk leszállítani a jegyzett tőkét. Így kivonásra kerül 27.000 E Ft jegyzett tőke, 3.600.000 E Ft tőketartalék és 2.700.000 E Ft eredménytartalék. A tőkekivonás esetében hogyan kell számítani a magánszemélyt terhelő szja-t (szocho nem merül fel a minimálbér 24-szeresét meghaladó bér miatt), különösen a kivont tőketartalékra és annak keletkezése eredetére?
Részlet a válaszából: […] ...illeték az Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésnek ba) alpontja alapján az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költség.Ha a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme a tárgyévben meghaladja a minimálbér összegének 24-szeresét, akkor valóban nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül a biztosítás díja, ha a biztosított többek között az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Ingatlan ajándékozása, részben ellenérték fejében

Kérdés: Egy vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant elajándékozza a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére 1.500.000 Ft értékben. Az áfát (405.000 Ft) a vállalkozás fizeti meg. Az ingatlan megvásárlásakor áthárított áfa volt, és éltünk levonási jogunkkal. Szja szempontjából milyen jövedelemnek minősül? Mi lesz az szja alapja? Van-e más adó- vagy járulékvonzata? Kinek kell megfizetnie az szja-t ?
Részlet a válaszából: […] ...olyan bevétele, amelyet a jövedelem meghatározásánál figyelembe kell venni.A vállalkozás a tulajdonában lévő ingatlant a vele munkaviszonyban álló nyugdíjas tagja részére feltehetően a szokásos piaci árnál alacsonyabb áron, 1.500.000 Ft-ért idegeníti el. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszából: […] ...adófizetési kötelezettség. A korábbi években hatályos szabályok alapján adható étkezési célú béren kívüli juttatások szintén a munkaviszony keretében juttatott étkezésre vonatkoztak, így e címen sem merülhet fel a kifizető adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja alapján társas vállalkozó a kft. tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.A hivatkozottak összevetése alapján, ha a kft. tulajdonosa a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] ...a munkahelyi étkezésre pénzben adnak havi 5000 Ft-ot, akkor az a dolgozó munkaviszonyára tekintettel adott, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, még akkor is, ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés a cafeteriaszabályzathoz.Helyes, ha a béren kívüli juttatások feltételeit szabályozzák, de a szabályozássorán figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének a) pontjára,mely szerint az adót a kifizetőnek a juttatás hónapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Melegétkezési utalvány 12 hónapra

Kérdés: Helyesen jár-e el a kft., ha év végén (eredményét látva) egyszerre vásárolja meg dolgozóinak a 12 havi melegétkezési utalványt, egyszerre adja át, és a decemberi járulékbevallásában vallja be és fizeti meg a 12 hónap melegétkezési utalvány kedvezményes adóját?
Részlet a válaszából: […] ...(utólag is) havi 18 000 forintot meg nem haladó rész".Ebből egyértelműen az következik, ha 2010-ben a munkavállalóegész évben munkaviszonyban volt, egész évben nem részesült ilyen juttatásban,azt utólag, decemberben kapja meg, akkor a 12 hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.
1
2
3
6