Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás körébe tartozóan szerződést akkor köthetne, ha a jelenlegi beltagot (mint regisztrált mérlegképes könyvelőt) a bt. munkaviszonyban foglalkoztatja!A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Ügyvezetői jogviszony a Tbj-tv. és az új Ptk. alapján

Kérdés: Az alábbi két jogszabály eltérő rendelkezései miatt akadtak kérdéseink: Az új Ptk. az alábbiak szerint szabályozza az ügyvezetők jogviszonyát: 3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága] (1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ugyanakkor a Tbj-tv. az alábbiakról rendelkezik:
d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony). Megkérdeztünk egy jogászt a két jogszabályi hivatkozás értelmezésével kapcsolatban. Tőle azt az állásfoglalást kaptuk, hogy a Ptk. csak a vezető tisztségviselőkre, míg a Tbj-tv. csak a tagokra vonatkozik. Így azok a vezető tisztségviselők, akik tagok is egyben a bt.-k esetében (ha csak egy beltagja van), akkor az ügyvezetői teendőket csak megbízási jogviszony alapján láthatják el. A kft.-k esetében pedig munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban. Ezen álláspont alapján további kérdéseink merültek fel:
1. A két jogszabály fenti értelmezése helyes-e?
2. Van-e teendő azokkal a társas vállalkozókkal (akik tagok és ügyvezetők is egyben), akik módosítják a társasági szerződést (már Ptk.-ra hivatkozással), van főállásuk, az adott vállalkozásban munkát nem végeztek, és eddig a 08-as bevalláson munkaviszony melletti társas vállalkozóként jelentettük nullás adattartalommal. Ha az új Ptk.-t nézem, akkor elvileg ez már nem lehetséges, hiszen az ügyvezetői teendőket csak munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni.
3. Hogyan fog alakulni azoknak a társas vállalkozóknak a jogviszonya, akik eddig munkaviszonyban látták el az ügyvezetői teendőket, és nem volt máshol 36 órát elérő jogviszonyuk?
4. Ha az ügyvezető nem tagja a kft.-nek, akkor a Tbj-tv. szerint is lehet megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül is?
5. Elláthatja-e a kft. tagja egy munkaviszonyon belül az ügyvezetői feladatokat, és mellette betölthet-e valamilyen más munkakört, ha ezt a munkaszerződése és a munkaköri leírása is tartalmazza?
6. Mi a teendő azokkal a betéti társaságokkal, ahol egy beltag van, ő az ügyvezető is, és mellette személyesen közreműködik? Ha az új Ptk.-t nézem, akkor mind az ügyvezetői teendőket, mind pedig a személyes közreműködést csak megbízási jogviszony keretében láthatja el (hiszen a legfelsőbb bíróság egy jogegységi határozatban kimondta, hogy nem lehet munkaviszonyban). Ebben az esetben viszont nem alkalmaztuk a Tbj-tv. rendelkezéseit, amelynek értelmében a személyes közreműködést tagi jogviszonyban kellene ellátni (magasabb járulékfizetéssel), míg az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, akár díjazás nélkül. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben az esetben a Ptk. szabályait vegyük-e figyelembe, és a Tbj-tv. rendelkezéseit ne tartsuk be, vagy fordítva. Esetleg mi a megoldás mindkét jogszabály rendelkezéseinek betartására?
7. Egyszemélyes kft. ügyvezetője végezheti az ügyvezetői tevékenységet munkaviszony keretében akkor is, ha erre nem tér ki a társasági szerződés?
Alapvető problémánk, hogy nem tudjuk, hogyan kell összhangba hozni az új Ptk.-t a Tbj-tv. rendelkezéseivel. Számunkra a kettő ellentétes szabályokat tartalmaz. Ebből kifolyólag nem tudjuk a rendelkezéseket átültetni a gyakorlatba.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásban.A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:– munkaviszony,– megbízási jogviszony,– tagsági jogviszony.Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Kiegészítő tevékenység vagy mellékszolgáltatás

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul, tehát ebben az esetben a mellékszolgáltatás társas vállalkozói jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Előtársaság személyijövedelemadó-bevallása

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] Jogutód nélküli megszűnés során az Szja-tv. 68. §-ának (1)bekezdése alapján a társas vállalkozás magánszemély tag (üzletrész-tulajdonos)által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzettbevételből az a rész, amely meghaladja az üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Előtársasági bevallási kötelezettség

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?
Részlet a válaszából: […] A tevékenységét előtársaságként folytató adózónak soronkívüli adóbevallást kell tennie az Art. 33. §-ának (3)-(6) bekezdésefigyelembevételével. E kötelezettségnek – az éves elszámolású adókról az előtársasági időszakról azSzt.-ben a beszámoló készítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.