Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be. A 11/A. § (1) bekezdése alapján a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa a társaság ügyvezetője, valamint a társaságban személyesen is közreműködik. Erre a társasági szerződés külön nem tér ki. Elszámolható-e részére főállású tagként jövedelem, vagy megbízási díjként kell elszámolni a részére kifizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyaiban együttesen legfeljebb a járulékfizetésifelső határig fizeti meg. Ha a jogviszony nem áll fenn a naptári év teljestartamán át, a járulékfizetési felső határt a biztosítási kötelezettségidőtartamával arányosan kell kiszámítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...határ).A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjátképező jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terhelia százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg akifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...kerül. A leírtakkal kapcsolatosan az Eho-tv. 11/A. §-a feltételeketfogalmaz meg. A magánszemélyt a szóban forgó jövedelem után a naptári évfolyamán mindaddig terheli a százalékos mértékűegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Lakás bérbeadása utáni jövedelem

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] ...legkésőbb a kifizetésidőpontjáig kell nyilatkoznia arról a kifizetőnek, hogy azingatlan-bérbeadásból származó jövedelme a naptári évben meghaladja azegymillió forintot.Az Eho-tv. 11/A. §-a alapján a magánszemélyt a naptári évfolyamán mindaddig terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...képezi a 4 százalék egészségügyihozzájárulási-fizetési kötelezettségnek.Az Eho-tv. 11/A. §-a alapján a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddigterheli a 4 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség,amíg a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...a 4 százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetés). A magánszemélyt a százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a naptári év folyamán mindaddigterheli, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosításijárulékot vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása

Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...– ide nemértve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozásibetegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanapbetegszabadság illeti meg. Tehát a munkaviszonyban lévő munkavállalónak jár abetegszabadság. Nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Vállalkozói járulék (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Egyéni vállalkozó a részére fizetett munkabér után a törvényben előírt adózási kötelességének eleget tesz. Az egyéni vállalkozóra ebben az esetben alkalmazni kell-e a 4 százalék vállalkozói járulék bevallását, illetve megfizetését?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónap 12-éig fizeti meg az állami adóhatóságnak úgy, hogy ajárulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számítottösszegét. Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként isbiztosított, a vállalkozói járulékot csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Bejelentkezés, adózás (eva)

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...napján érvényes minimálbér azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebba járulékfizetési felső határ napi összegének (14 500 forint) a naptári évreszámított összege (5 millió 307 ezer forint) után kell megfizetni.Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2