Magyarországi fióktelep beszámolókészítési és letétbe helyezési kötelezettsége

Kérdés: Értelmezésünk szerint az 1997. évi CXXXII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése alapján, illetve az Szt. 154. §-a, 154/A. §-ának (1) bekezdése, valamint az 55/2009. számviteli kérdésre adott válasz alapján azon külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe mentesül a saját éves beszámolója letétbe helyezési, közzétételi, valamint könyvvizsgálati kötelezettsége alól, amelynek a székhelye az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep megfelel az Szt. 154/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek. Az Szt. 154/A. §-a (3) bekezdésének előírása alapján ebben az esetben a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepet a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti állam jogszabályai alapján összeállított éves beszámoló, illetve összevont (konszolidált) éves beszámoló tekintetében terheli közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség. Kérjük megerősítésüket abban, ha a fentiek szerint a magyarországi fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozás nem az EU valamely tagállamában található, vagy amely fióktelep nem felel meg az Szt. 154/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, akkor a fióktelepnek a saját beszámoló könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettségén felül a külföldi anyavállalat éves beszámolója vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója tekintetében terheli-e egyaránt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettség, illetve ezen esetleges kötelezettségnek hogyan és milyen módon tud eleget tenni a magyarországi fióktelep. A fentiekhez kiegészítésként kérjük megerősíteni, hogy a Brexit miatt az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének 2021. 01. 01-ét követően pontosan mely beszámolók tekintetében áll fenn könyvvizsgálati, közzétételi kötelezettsége, kiemelten a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező fióktelepek esetében, amelyek üzleti éve 2021. 01. 01. napját megelőzően kezdődött. Afentiektől függetlenül kérjük megerősíteni, hogy a magyarországi fióktelep tekintetében a beszámolókészítési kötelezettség teljesítése során, a magyarországi fióktelep felettes szervének, tulajdonosának szükséges ún. "tulajdonosi/tagi határozatban" a magyarországi fióktelep beszámolóját elfogadnia, attól függetlenül is, hogy a magyarországi fióktelep esetleg mentesülhet a fióktelep beszámolójának közzététele alól.
Részlet a válaszából: […] ...induló és 2021. évre áthúzódó üzleti év esetén is. Átmeneti előírás hiányában a 2020. évről 2021. évre áthúzódó, a naptári évtől eltérő üzleti évben a mentesítés szabályai nem alkalmazhatók, azaz a Brexittel érintett külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Visszatérés a naptári évvel azonos üzleti évre

Kérdés: A kft. a naptári évtől eltérő üzleti évvel készíti az éves beszámolóját. Ha vissza kíván térni a naptári évvel megegyező beszámolási időszakra, akkor milyen speciális bejelentési, adóbevallási kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...Art. 16. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján az állami adóhatósághoz be kell jelenteni az adózó választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegfordulónapját. Mivel az üzleti év mérlegfordulónapja a naptári évre való visszatérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Naptári évtől eltérő üzleti év bázisadatai

Kérdés: Kettős könyvviteli programunkat arra készítjük fel, hogy a naptári évvel egyező üzleti éves cégek esetében a 2016. 01. 01-i nyitó mérlegadatok alapján, illetve a 2015. 12. 31-i eredménykimutatás adatok alapján a 2016. évi beszámoló "előző év" oszlopát össze kell állítani a 2016. évi szabályozásnak megfelelően. A naptári évtől eltérő üzleti év esetén is így kell eljárnunk? Például a 2015. 07. 01. és 2016. 06. 30. közötti üzleti év esetén a 2015. 07. 01-i mérlegadatokat kell átkonvertálni előző évi adattá?
Részlet a válaszából: […] A példa szerint üzleti év esetében valójában semmit nem kell tenni. A számviteli előírásokat módosító 2015. évi CI. törvény 177. §-ának (42) bekezdése alapján a módosított és 2015. július 4-től hatályos előírásokat a 2016. évben induló üzleti évről készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, tehát a teljes, vállalkozási szintű adóalap után a székhelye szerinti településen kell az adókötelezettséget teljesítenie.A naptári évtől eltérő üzleti évet választó iparűzési­adó-alanyok helyi iparűzési adóban fennálló adóbevallási, előlegfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kiva­alanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
Részlet a válaszából: […] A beszámolókészítési kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni a kivatörvény rendelkezését, azaz a kivaalanyiság megszűnése napjával lezárul egy üzleti év, és e napot mérlegfordulónapnak tekintve kell beszámolót készteni, függetlenül attól, hogy az Szt. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...bevallani, és – két egyenlő részletben – e napon és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni.2. 2014. évi előírások naptári évtől eltérő üzleti éves adóalanyok számáraA 2013. üzleti évről 2014. augusztus 20-áig beszámolóval rendelkezők esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Céltartalék ki nem vett szabadságra

Kérdés: Vállalkozásunk eltérő üzleti évet választott. Az üzleti év mérlegfordulónapja: szeptember 30. A gazdálkodás velejárója, hogy a dolgozóknak lehet ki nem vett időarányos szabadságuk bármely hónap végén, így a mérlegforduló napján is. A szabadságokat a naptári év végéig kiadjuk. Jelenleg vállalkozásunk az időarányosan ki nem vett szabadságra elhatárolást készít, az összemérés elvének megfelelően. Az elhatárolással biztosítjuk, hogy a "szabadságok" értéke azon időszakra kerüljön elszámolásra, amely időszakban a munkavállaló által termelt hozamok keletkeznek. 2006-ban a SzAKmában megjelent cikk a ki nem vett szabadságok miatti céltartalékképzés szükségessége mellett érvel. Egyetértenek-e az elhatárolás képzésére vonatkozó gyakorlatunkkal, illetve mi a véleményük az idézett cikk indoklásával kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a hivatkozott elő­írás második fele igaz, de a ki nem vett szabadság kiadása is a mérlegfordulónap után történik. A naptári évtől eltérő üzleti év választása esetén sem lehet hivatkozni arra, hogy a ki nem vett szabadságokat a naptári év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Előtársasági időszak két üzleti évben

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a társaság alapító okiratának kelte december 20-a, a cégbejegyzés pedig a következő év január 10-e? A társaság vállalkozási tevékenységet nem végzett, tehát nem kell előtársasági beszámolót készítenie. Ha már decemberben megkezdi a vállalkozási tevékenységét, december 31-ével zárnia kell? Úgy gondolom, igen!
Részlet a válaszából: […] ...sor került.Mivel az üzleti év naptári évének mérlegfordulónapja december 31-e (a kérdező nem szól a létesítő okiratban rögzített naptári évtől eltérő üzleti évről), és eddig az időpontig a társaságot a cégbíróság a cégjegyzékbe nem jegyezte be, az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj, eltérő üzleti év esetén

Kérdés: Társaságunk naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz, 07. 01-jétől 06. 30-ig terjedően. Az éves élelmiszerlánc-felügyeleti díjat 2012. 06. 30-ig bevallottuk, első részletét megfizettük. Kérdésünk, hogy az éves kötelezettséget hogyan kell elszámolni? Megerősítést kérünk arra vonatkozóan, hogy a felügyeleti díj könyvelése a hatósági díjak között helyes.
Részlet a válaszából: […] ...(IV. 27.) VM rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben a felügyeleti díj fizetésére kötelezett gazdasági társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet választ, előző évi nettó árbevétel alatt a május 31-ét megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Orvosok rendezvényeken való részvételének finanszírozása

Kérdés: Egy egészségügyi eszközök kereskedelmével foglalkozó kft. orvosokkal köt megbízási szerződést a következő okokból. Az orvosok a kft. által értékesített eszközökhöz témájában kapcsolódó egészségügyi kongresszusokon vesznek részt, amely alkalmakkor a kft. állja az orvosok utazási, szállás, regisztrációs díj, szakanyagok, kiadványok költségeit, valamint az üzleti vendéglátás indokolt mértékű költségeit. Az orvos megbízott az ügy ellátásáért külön díjazásban nem részesül. Az orvosok feldolgozzák, majd a kft. üzletkötői részére elő­adják a szakmai kongresszuson elhangzottakat laikusok számára is érthető nyelven. A megbízás célja, hogy a legújabb tudományos, kutatási, fejlesztési ismeretek és eredmények hasznosulhassanak mindkét szerződő fél tevékenysége során, ezáltal a felek munkájukat magasabb színvonalon végezhessék, és elérhető legyen a kft. termékeinek hatékonyabb értékesítése. A költségekkel való elszámolás a megbízó nevére kiállított számla alapján történik. Kérdés, hogy az előbbiekben leírt esetben a kft. elszámolhatja-e az orvosok kongresszuslátogatással kapcsolatban felmerült, a fentiekben felsorolt költségeit adómentesen (tao, juttatások járulékai nélkül)? Az orvosok sem munkaviszonyban, sem tagi jogviszonyban nem állnak a kft.-vel. Van-e olyan az előző esetről leírtakban, ami valamelyik adójogszabályba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt ráfordítással nem kell megnövelniaz adózás előtti eredményt, az a társasági adóban elismert költség. Ez amódosítás a naptári évtől eltérő üzleti éves adózókra a 2012-ben kezdődő üzletiévtől vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
1
2
3