Alapítvány alapítása

Kérdés: Nonprofit kft. alapít egy alapítványt. Az átadott eszközöket ki kell vezetni a könyvekből. Az alapítói vagyont a kft. a továbbiakban nyilvántarthatja-e a könyvekben, mint befektetett eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdonosi részesedést is.A hivatkozott előírás szerint a nonprofit kft. az alapítvány alapító okiratában meghatározott, az alapítvány rendelkezésére bocsátott, a bíróságon bejegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Közhasznú szervezet iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 3. § (2) bekezdése szerint a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságot valóban adómentesség illeti meg a helyi iparűzési adóban. Ugyanakkor e mentesség feltétele – a Htv. 3. §-a (3) bekezdése szerint – az, hogy a szervezetnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...említett, magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézményre a Htv. általános szabályai az irányadóak, nem tekinthető nonprofit gazdasági társaságnak.A kérdésben foglaltakra is utalva, fontos összefüggés egyébként, hogy az a körülmény, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Megépített játszótér átadása alapítványnál

Kérdés: Alapítvány pénzbeli támogatást kapott, amelyből játszóteret építtetett külső vállalkozóval. A megépített játszóteret, amelyet bevett egyház belső egyházi jogi személye birtokában lévő területen létesítettek, az alapítvány aktiválás előtt át kívánja adni a terület birtokosának. Az átadás tényét számlával kell dokumentálni? Vagy adományként is átadható a belső egyházi jogi személynek, aki Anya- és Gyermekotthont tart fenn, így a birtokába kerülő játszótéri eszközök üzemeltetése összhangban van alapfeladataival? Kérjük a segítségüket a folyamatok könyvekben történő rögzítésében is.
Részlet a válaszából: […] A válasznál feltételezzük, hogy az alapítvány kettős könyvvitelt vezet.A kapott pénzbeli támogatást az alapítványnál az egyéb bevételek között kell kimutatni a ténylegesen megkapott összegben (T 384 – K 9645). Ha ezt a pénzbeli támogatást kizárólag a játszótér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, ha az egyesület és az alapítvány közösen rendezi a továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt, akkor annak összes költségét elsődlegesen az egyik szervezetnél kell kimutatni, majd a másik szervezetet terhelő részét (alapvetően tételesen)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Közhasznú alapítvány támogatása

Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
Részlet a válaszából: […] Jogszabály nem tiltja, hogy olyan alapítványt támogasson a vállalkozás, amely a vállalkozásnak az alapítvány a többségi tulajdonosa, és erre tekintettel érvényesítse az adózás előtti eredményt csökkentő tételt a Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Alapítvány megszűntnek nyilvánítása

Kérdés: Az alapítványt az ügyész felperes kérésére a bíróság jogerős ítélettel megszűntnek nyilvánította. A Civil Információs Portál adatbázisa szerint is megszűnt, törölték. Van-e az alapítványnak végelszámolási eljárási kötelezettsége? Az alapítvány bankszámláján 15 E Ft van, egyéb eszköze nincs, kötelezettsége a NAV felé 6 E Ft, a fel nem használt 1%-ból. A bíróság ítéletében semmiről nem rendelkezett. Ez egyszerűsített törlésnek minősül? Jogászunk szerint a kuratórium elnöke szeptember 22-e után már nem rendelkezhet az alapítvány ügyeiről. Hogyan fog megszűnni a bankszámla, és a kötelezettség teljesítése után mit kezdünk a maradék 9 E Ft-tal, mert az alapító okirat erről nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:403. §-a tartalmazza az alapítvány megszűnésével kapcsolatos szabályokat. A megszűnési jogcímek között nincsen olyan, hogy a megszűnéshez végelszámolási eljárást kell lefolytatni. A szabályozás a végelszámolást valójában kizárja azzal, hogy az alapító nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Induló tőke emelése alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, de nem teljes terjedelmében idéztük a kérdező levelét, amelyből egyértelműen következik a jogszabályi előírások közötti összhang hiánya, továbbá az, hogy a gyakorlatot nem követő szabályozás milyen problémákkal jár.Az alapítványokra vonatkozó részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Alapítványnál az alapítótól kapott támogatás

Kérdés: Két alapítványunk kapott az alapítótól nagy összegű, vissza nem térítendő támogatást. A támogatás nyújtásának célja az volt, hogy az alapító több évre biztosítsa az alapítványok cél szerinti tevékenységének folytatását. A támogatás nagyságrendjét és az alapítványok cél szerinti tevékenységének átlagos éves költségét figyelembe véve indokoltnak látszik a bevétel 3 évre történő elhatárolása. Van-e erre törvényes lehetőségünk? Ha a bevételt nem határoljuk el, a mérleg egészen torz nyereségadatot fog mutatni, míg a további évek folyamatos veszteséget mutatnak majd. Milyen lehetőségünk van?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványok is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Így a kérdésre adandó válasznál is az Szt. előírásaiból kell kiindulni. Az Szt. 44. §-a (2) bekezdése alapján passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Nonprofit kft. szakközépiskola

Kérdés: A művészeti szakközépiskola fenntartója nonprofit kft. OM-azonosítóval rendelkezik. Bevételei: szponzori támogatás, oktatástérítési díjak, képzési hozzájárulások, fejlesztési célú szakképzési hozzájárulás normatív támogatás, amelyet a fenntartón keresztül kap, bérleti díjak. Kettős könyvvitelt vezet. A mérleget hova kell beadni? A társaságiadó-alapot, az adót hogyan kell meghatározni? Vonatkozhatnak-e rá a nonprofit szervezetre vonatkozó előírások és kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy a szakközépiskola milyen szervezeti formában létezik. A művészeti szakközépiskolát létrehozónak (lehetett ez a fenntartó nonprofit kft. is) kell az Szt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint – a számviteli törvény és a vonatkozó külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
1
2
3
4