Haszonélvezetijog-alapítás ellenértékének adózása

Kérdés:

Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?

Részlet a válaszából: […] A haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak a járó ellenérték után 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalap a 23 millió forintos ellenérték, a kapott bevétel, amely csökkenthető a magánszemélyeket terhelő igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos, üzleti célú használatáért két formában kaphat költségtérítést: útnyilvántartás vagy kiküldetési rendelvény alapján.Útnyilvántartás alapján a magánszemély a ténylegesen megtett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Ajándékozások adókötelezettsége

Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlás követelményének.Egyes meghatározott juttatásként biztosítható például az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű (a minimálbér 10 százalékát, azaz jelenleg a 16 100 forintot meg nem haladó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Naplófőkönyvben a felújítási alapra kapott összeg

Kérdés: A társasház naplófőkönyvében hogyan kell könyvelni – a felhasználás előtti években, illetve a felhasználáskor – a felújítási alapra befizetett összegeket és a betétre jutó kamatot, állami támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...naplóf ő könyv a pénzeszközökr ő l és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartás az egyszeres könyvvitel keretében. Az egyszeres könyvvitel nyilvántartása támasztja alá az egyszer ű sített beszámolót. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Ajándékba adott aranytárgyak járuléka

Kérdés: Egy gazdasági társaság a fennállásának 25. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen 155 000 Ft értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelőbizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a gazdasági társaság a biztosítottal fennálló követelésként veszi nyilvántartásba, és arról írásban tájékoztatja a biztosítottat.A gazdasági társaság az ajándék összes értéke után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Magánszemély cikkírói díjáról számla

Kérdés: Adószámos magánszemély cikkeket ír a kiadó részére, és erről számlát állít ki. Ebben az esetben a cikkírói díjat bérköltségként vagy igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóként tesz eleget. Természetesen, a magánszemélynek az egyéni vállalkozókénti mivoltát, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában való létét hitelt érdemlő módon kell igazolnia. (Önmagában az, hogy adószáma van, nem jelenti azt, hogy egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy először az ingatlan-nyilvántartásban kellene a lakáskénti bejegyzést megváltoztatni üdülőkénti használatra. Ha ez sikerrel jár, lehet kezdeményezni a nem üzleti célú közösségi szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyzés a válasz előtt.A jogelőd által igénybe vett fejlesztési tartalék összege – társasági adó szempontjából – csökkenti a nyilvántartás szerinti értéket. Ezért a kérdés szerinti lakóingatlanok könyv szerinti értéke magasabb, mint a Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Számlázott összegnél kisebb összegű kifizetés

Kérdés: Társaságunk munkaruha címén évi 30 000 forintot térít meg egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A költségtérítés a társaság nevére kiállított számla alapján történik. Abban az esetben, ha a társaság nevére kiállított számla végösszege magasabb, mint 30 000 Ft, hogyan kell elszámolni a különbözetet? Problémát jelent-e, ha a számla magasabb összegről szól, mint amennyit a társaság a munkavállaló részére kifizet?
Részlet a válaszából: […] ...jelent!A bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelménye, hogy csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet a könyvviteli nyilvántartásokban adatokat rögzíteni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozó adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Székhelynek minősülő lakhely felújítása

Kérdés: A kft. házaspár tulajdonosainak lakhelye a cég székhelye is egyben. Oktatásszervezéssel, pályázatkészítéssel foglalkoznak. A ház egy részét irodának alakították át, az alkalmazottak odajárnak dolgozni. Az egyik tulajdonos bérleti díjat számláz a használatért. A kft. márciustól egy ingatlant bérel erre a célra, mivel az irodát "kinőtték". Ott minden felmerült költséget elszámolnak. A székhelyen továbbra is maradt az iroda, vezetői központ, raktár. A székhely (a ház) felújítása esedékessé vált. Homlokzatfestés, fűtéskorszerűsítés, kültéridíszburkolat-csere, kazáncsere, bútorcsere, konyhai gépek cseréje, valamint könnyűszerkezetes raktár építése. Elszámolhatók-e ezek a kft.-nél költségként vagy beruházásként, részben vagy egészen? Ha igen, milyen megállapodás, nyilvántartás szükséges hozzá?
Részlet a válaszából: […] ...kávéfőző és hasonló eszközök cseréjére kerül sor, akkor a cserekéntvett eszközöket a kft. vegye tárgyi eszközként nyilvántartásba, és mint a kft.tulajdonát jelentő eszközök legyenek a kft. által bérelt helyiségekben;– a könnyűszerkezetű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.
1
2
3
4