Haszonélvezetijog-alapítás ellenértékének adózása

Kérdés:

Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?

Részlet a válaszából: […] A haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak a járó ellenérték után 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalap a 23 millió forintos ellenérték, a kapott bevétel, amely csökkenthető a magánszemélyeket terhelő igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Versenyló vásárlása, bejelentése, nyilvántartása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...hivatott – részletes tényállás alapján – megítélni.A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (R.) 4. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az állattartónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...ún. kontraaktív számlán a vevői követelésből értékvesztés címén elszámolt összeg. Így – behajthatatlanság esetén – számviteli nyilvántartás az Áfa-tv. előírásának megfelelő értéken mutatja a vevővel szembeni eredeti, törlesztett összeget.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...segítő személy alkalmazásának a lehetőségével, illetve kötelezettségével. Ha a közös képviselő a feladata ellátásához szükséges nyilvántartásokat – egyéb elfoglaltsága mellett – vezetni nem tudja, annak vezetésével bízzon meg más személyt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Adatállomány kezelése

Kérdés: A 4454. és a 4672. számú kérdésekre adott válasz kapcsán szeretném megragadni az alkalmat, hogy egyetértésemmel éltessem a megjelent összegzést a könyvelőváltás témakörben. A XXI. században elképzelhetetlen, hogy az adatok kivonata, nyomtatott formája értékelhető legyen az ügyfél számára. Ezért is fontos, hogy a könyvelő kezelje a kérdést. Mindazonáltal nem értek egyet a kérdezővel, aki kiszolgáltatottnak titulálja a szakmánk képviselőit. Szeretném azonban jelezni, hogy a könyvelési adatbázisoktól jogilag nehezen függetleníthető szakaszokat találtam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 60/A., illetve 84/A. §-aiban. Kérem, hogy erősítsék meg, a hivatkozott szakaszok nem érvényesülnek a megbízott könyvelő által alkalmazott szoftverek által elkészített adatállományok esetében!
Részlet a válaszából: […] ...használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökrőlés azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről vezeti a könyvvitelinyilvántartásokat, dolgozza fel a könyvelés során előállított adatokat, majdkészíti el az Szt.-ben előírt beszámolót. Bár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...hogy – ha azadóévben hatályos szerződés áll fenn bármelyikük között, és ennek alapjánteljesítés is történt – transzferár-nyilvántartást kell készíteni azérintetteknek.2. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggőnyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Könyvelőváltás esetén a teendők

Kérdés: A kft. 2008. szeptember 30-ával könyvelőt szeretne váltani. Hogyan, mi módon kell a törvényeknek megfelelően megválni az előző könyvelőtől? Milyen kivonatokat, listákat, főkönyvi anyagokat, bevallásokat stb. (miket még?) kell a régi könyvelőnek átadnia a kft.-nek? Mivel új könyvelőprogrammal fog a kft. dolgozni, ezért az egész 2008. évet újra kell könyveltetni? A régi könyvelő meddig köteles megőrizni a digitális adatállományait? Mi a teendő, ha évekkel később adóellenőrzést végeznek a kft.-nél, és szükség lenne a régi könyvelő ismereteire és adatbázisára? A gördülékeny könyvelőváltás lépéseit szeretnénk megtudni!
Részlet a válaszából: […] ...adnia a kft.-nek. Ilyen számviteli bizonylatok lehetnek -a teljesség igénye nélkül – pl. a főkönyvi kivonat, az analitikus és részletezőnyilvántartások (áfaanalitika, bérszámfejtéshez kapcsolódó analitikák, vevő- ésszállítóanalitika, feladások, egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Bázisadat beolvadás esetén

Kérdés: Az egyik kft. beolvadt a másik kft.-be. Az átalakulási vagyonmérleg dátuma: 2006. 04. 12. A megmaradt kft. 2006. évi egyszerűsített éves beszámolójában előző évi adatként a 2005. 12. 31-i, illetve a 2006. 04. 12-i adatnak kell szerepelnie?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti mérleget, az Szt. szerinti eredménykimutatást is.Az Szt. szerinti mérleget vagyonleltárral kell alátámasztani, amelyet akönyvviteli nyilvántartások adatai figyelembevételével kell elkészíteni, deehhez a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem szabad) lezárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Vadásztársaság tevékenységének minősítése

Kérdés: A vadásztársaság nem tudja meghatározni, mit lehet az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinteni. Alapszabálya szerint a társaság vadgazdálkodással, vadászattal, valamint az ehhez szükséges fegyver- és lőszertartással foglalkozik. Bevétele a trófea és a vadhús értékesítéséből, a bérvadásztatásból származik. Melyik bevétel melyik tevékenységhez tartozik? A társaság használatában lévő földterületet művelik, amelyik után támogatást kap. Ez hova tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésében megfogalmazottfőszabály az, hogy az adóalany köteles a levonható és a le nem vonhatóelőzetesen felszámított áfát nyilvántartásában elkülönítetten kimutatni(tételes kimutatás). Ha a tételes elkülönítés ténylegesen nem oldható meg, mertaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz a Tao-tv. az üzleti vagy cégérték értékcsökkenésének elszámolásához kapcsolódóan, amely szerint a 2004. január 1-je előtt nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékre a Tao-tv. 2003. december 31-én hatályos előírását, a 2004. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.
1
2