Felszámolásnál be nem jelentett követelés

Kérdés: "A" kft. vevő-szállító kapcsolatból eredő követeléssel rendelkezett "B" kft.-vel szemben. "B" kft. ellen harmadik fél felszámolási eljárást kezdeményezett. Ismereteink szerint a "B" kft. által összeállított, a felszámolást megelőző tevékenységet lezáró mérlegben "A" kft. követelése szerepelt. A felszámolási eljárás során "A" kft. nem jelentkezett be hitelezőként, a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott díjat nem fizette be. "A" kft. a felszámoló írásbeli igazolásával, mely szerint nincs fedezet a követelésére, nem rendelkezik. A felszámolási eljárás törvényszéki végzés alapján egyezséggel zárult, "B" kft. felszámolására nem került sor. A felszámolás zárómérlegében "A" kft. követelése nem szerepel. Az érintett követelésre értékvesztést nem számolt el. Amennyiben "A" kft. a könyveiben szereplő követelést egyéb ráfordításként kivezeti, ez a tétel társaságiadóalap-növelőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...felméri a társaság vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követelményeket. A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, nyilvántartásba veszi a 40 napon belül bejelentett követeléseket, azokat felülvizsgálja, egyezteti az érdekeltekkel.Ha a hitelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...előírás szerint a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteherfizetési kötelezettségének, választása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Versenyló vásárlása, bejelentése, nyilvántartása

Kérdés: Szoftvertanácsadással foglalkozó mikrogazdálkodó kft. versenylovat szeretne vásárolni Hollandiából. Egy idő után díjlovaglási tevékenységből származna bevétele. Milyen TEÁOR-számon kell ezt bejelenteni, és van-e más bejelentési kötelezettség a versenylótartással kapcsolatban? Amegvásárolt lovat a tárgyi eszközök között kell-e szerepeltetni? Hány százalékos leírási kulccsal számolom az értékcsökkenési leírást? A ló tartási és versenyeztetési költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] ...hivatott – részletes tényállás alapján – megítélni.A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (R.) 4. § (1) bekezdés c) pontja értelmében az állattartónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Önszámlázás külföldről

Kérdés: Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázórendszer online bekötése egy ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázórendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem, részletesen fejtsék ki véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...meg kell állapodniuk a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni. További részletszabályokat az NGM rendelet tartalmaz.Az Áfa-tv. 2018. július 1-től hatályba lépő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...ő és változásbejelent ő lap benyújtása a jogviszony megsz ű nésér ő l nem szükséges.2. A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Székhelyszolgáltató

Kérdés: Az osztrák tulajdonú magyar társaság (kft.) ügyvezetője német állampolgár, akinek nincs magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye. A német ügyvezető az osztrák anyacégnél energetikai műszaki-kivitelezési szakértőként dolgozik. A kft. Magyarországon egy ügyvédi iroda címén került bejegyzésre, amely bérlet útján biztosít egy helyiséget, amit a saját irodájával együtt bérel. A bérleti szerződés csak a székhely bejegyzését szolgálja, a kft. egyáltalán nem működik az adott helyen. A kft. kézbesítési megbízottja a könyvelőiroda, ahová beérkeznek a hivatalos levelek, értesítések, ahol a bizonylatokat őrzik. A bizonylatok az ügyvezető hatáskörében állnak, Németországban keletkeznek, amelyek másolata vagy egy-egy aláírt példánya a könyvelőirodához kerül. A könyvelőiroda vezeti a nyilvántartásokat, elkészíti és megküldi a bevallásokat, elkészíti és közzéteszi a beszámolót. A cégjogi anyagokat az elektronikus ügyintézés alapján az ügyvéd kapja. A könyvelőiroda ezeket az anyagokat e-mailben továbbítja a tulajdonos képviselője, valamint a kft. ügyvezetője felé. A kérdező ezt követően idézi a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet 1. §-át és 2. §-a (1) bekezdését, és azt a kérdést fogalmazza meg, hogy a könyvelőirodánál biztosan nem valósul meg a székhelyszolgáltatás? A könyvelőiroda nem kíván székhelyszolgáltatást nyújtani, célja a bizonylatok megszerzése, feldolgozása és a számviteli szolgáltatások nyújtása. A rendelet kitér a szerződéskötési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettségre is, amire tekintettel a felmerült kérdéseket tisztázni kell. Kérem segítségüket a rendelet értelmezéséhez és a székhely-szolgáltatás egyértelmű tisztázásához!
Részlet a válaszából: […] A hosszúra nyúlt kérdést igyekeztünk – az érthet ő ség szintjéig – rövidíteni.A választ az Art. 178. §-ának hatályos 25a. alpontja szerinti székhelyszolgáltató fogalommal kezdjük.Az Art. szerint székhelyszolgáltató az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi jellemzően az, aki Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Követelések minősítése – behajthatatlanság

Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?
Részlet a válaszából: […] Teljes terjedelemben idéztük a kérdést, de még így is kell a válaszhoz kiegészítő észrevételt tenni. Négy vevő valójában négy – egymástól eltérő – eset.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja részletezi, hogy mely követelés minősül behajthatatlannak. Nagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Építési telek áfája

Kérdés: Építési telek értékesítése egyenesen vagy fordítottan adózik? Számomra teljesen egyértelmű volt eddig, hogy egyenesen adózik. Egyik ismerősöm azonban – neves adótanácsadó cégre hivatkozva – azt állította, hogy nekik állásfoglalásuk is van arról, hogy az építési telek értékesítése fordítottan adózik. Mi az önök álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott előírások.Az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint: a 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett elő­zetes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy a 86. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Átvállalt termékdíj különböző esetekben

Kérdés: Be kell-e jelenteni újrahasználható csomagolószer nyilvántartásába azt a belföldről (gyártótól) újonnan vett vagy importőrtől közvetlenül vásárolt, több utasként forgalomba hozható csomagolóeszközt, amellyel kapcsolatban a Ktdt. 14. §-a (5) bekezdésének ea) alpontja alapján szerződéssel a termékdíjat átvállaltuk. Ezen csomagolóeszközt külföldön hozzuk forgalomba oly módon, hogy
– a tulajdonunkban marad, és a vevő visszaszállítja;
– értékesítésre és így számlázásra kerül (a számlán külön tételsort képez);
– a kiszámlázott göngyöleget a partner külföldről külön ügyletben részünkre eladja és visszaszámlázza;
– az eladott áru értékébe beépülve külön számlázásra nem kerül, de az áruval együtt a tulajdonjog átszáll a külföldi vevőre.
Részlet a válaszából: […] A válasznál a Ktdt. 14. §-a (2) bekezdésének előírásából indulunk ki, mely szerint a termékdíj-kötelezettséget átvállalóra a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A 10. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a kötelezett a termékdíjköteles termékkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.
1
2
3