Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján, ha a munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék, akkor az osztalékkal összefüggésben kell szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély - a vagyonfelosztási javaslat szerint - megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek - az ingatlan tekintetében - az szja-n kívül - milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre nehéz úgy válaszolni, ha a válaszokat meghatározó tulajdoni hányadokról, a teljes vagyon nagyságáról, a bt. eszközei összetételéről nincs információ a kérdésben. Ezért a választ az egyszerűsített végelszámolás alatt elvégzendő feladatokkal kezdjük, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: Gazdasági társaság ügyvezetője (aki egyben tulajdonos és személyesen közreműködő magánszemély) tagi kölcsönt nyújt a társaságnak. Mekkora kamat mellett teheti ezt meg jogszerűen? A kölcsön kamata egyéb jövedelem vagy önálló tevékenységből származó jövedelem lesz? A kölcsönt nyújtó magánszemély nyugdíjas. Terheli-e más adó az szja-kötelezettségen kívül?
Részlet a válaszából: […] ...szociális hozzájárulási adót kellene a társaságnak fizetnie, mivel Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a saját jogú nyugdíjas egyéb jövedelme nem mentesül a szocho fizetése alól.](Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Nyugdíjas kültag osztaléka utáni szocho

Kérdés:

Egy betéti társaság kültagja, aki nyugdíjas, mellette ebben a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik. A 2023. évben kifizetett osztalék után kifizetésekor kell-e szochót fizetnie?

Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság kültagja esetében, aki nyugdíjas, és mellette ebben a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik, a 2023. évben kifizetett osztalék után kifizetésekor akkor kell szochót fizetnie, ha a munkaviszonyból származó jövedelme nem fogja elérni a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozó figyelembevétele rehabilitációs hozzájáruláshoz

Kérdés: Rehabilitációs hozzájárulás számításánál figyelembe lehet-e venni a megváltozott munkaképességű dolgozói létszámnál azt a munkaviszonyos dolgozót, akit eddig figyelembe vettünk, mert rendelkezett a komplex minősítést végző szakértői bizottság összefoglaló véleményével, miszerint 43%-ban egészséges? De ugyanezen dolgozó közben elérte a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjat kap. Figyelembe vehetem? Illetve van olyan munkavállaló is, aki szintén megváltozott munkaképességű, elérte a nyugdíjkorhatárt, de ő nem az öregségi nyugdíjat, hanem továbbra is a rokkantnyugdíjat választotta, mert az az összeg kedvezőbb számára. Őt figyelembe vehetem? Valamint mit jelent az, hogy az Mm. 2011. évi CXCI. tv. 38/c. §-a alapján valaki mentesül a komplex minősítés alól?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességű munkavállalók ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény nem tartalmaz olyan előírást, miszerint a nyugdíjas vagy nyugdíjkorhatárt elért munkavállalót nem lehet a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe venni.Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő

Kérdés:

Egy lottózó nyitvatartási ideje hétfőtől péntekig napi 7 óra (07.50–15.10 óráig) 20 perc munkaközi szünettel, mely bérezetlen, mivel nem része a munkaidőnek! Szombat–vasárnap 4 órán át, 08.00–12.00 óráig tart nyitva. Negyedéves munkaidőkeretben, részmunkaidős munkaszerződéssel szeretnénk alkalmazni nyugdíjas dolgozót, aki mellett egyszerűsített munkaszerződéssel is alkalmazunk 1 főt. Hogyan kell meghatározni a munkaviszonyos munkavállalók negyedéves munkaidőkeretét (mivel hétköznap és hétvégén is dolgozhat, ahol eltér a napi óraszám) és a garantált bérminimum összegét havibér esetén? Praktikusabb lenne az órabér? Ha igen, akkor az hogyan alakulna? Példával kérném a segítségüket!

Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lényege, hogy annak alkalmazása esetén a munkaidő egyenlőtlenül osztható be. Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató a napi munka­időt, illetve a pihenőnapot vagy a pihenőidőt az általános szabályoktól eltérően osztja be. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a juttatást az adókötelezettség teljesítése miatt bérszámfejteni kell, de nem kell sem bérköltségként, sem pedig személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelni, mivel nem történik jövedelemjuttatás, költség nem merül fel, a nettó bért nem fizetik ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Jövedelem adózása megbízási szerződés esetén

Kérdés: A megbízási szerződéssel foglalkoztatott magánszemélynek szükséges-e, hogy valahol legalább a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmét a normál szabályok szerint adóztassa, annak érdekében, hogy az afelettit az egyszerűsített közteherviselésről szóló 2005. évi CXX. törvény szerint adóztathassa?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv., illetőleg a Tbj-tv. szerint fizeti meg a magánszemély, illetőleg a kifizető. [Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont.]A nyugdíjasokra ez a feltétel nem vonatkozik [Ekho tv. 3. § (1) bekezdés b) pont].Ha az általános szabályok szerint adózó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Nyugdíjas ügyvezető bevallása

Kérdés: Egy belföldi kft.-nek két magánszemély tagja van. Az ügyvezető (vezető tisztségviselő) már az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy. A társaság ügyvezetését és a bolti eladói munkáját díjazás nélkül látja (látta) el az ügyvezető (méterárubolt). A havi járulékbevallás M-es lapján eddig az alkalmazás minőségének a 8/53 kódot jelöltem (öregségi nykh. betöltött nyugdíjas/és kieg. tev. folytató társas vállalkozó). 2022. júniustól munkabért kíván felvenni a nyugdíjas tag a munkájáért. Jól gondolom-e azt, hogy
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtaknak megfelelően, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy 2022. júniustól munkabért kíván felvenni, akkor:– a T1041-e bevallást nem kell beadni a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Kivaalapba tartozó tételek

Kérdés: 2022. január 1-től kivaadózású kft. személyi jellegű kifizetései közül melyek tartoznak a kivaadóalapjába?
Kivaadóalap:
-kifizetett jövedelmek (kivéve nyugdíjas, illetve kiegészítő tevékenységű tagok)
-reprezentációs költségek
-telefonszolgáltatás magáncélú része
-üzleti ajándék
-betegszabadság
Nem kivaadóalap:
-védőital
-orvosi ellátás költsége
-magánszemélynek fizetett bérleti díj
- védőszemüveg
-munkába járás költsége
Részlet a válaszából: […] ...szóló kormányrendelet szerinti költségtérítést meghaladó összegű térítés.Nem képez járulékalapot a felsoroltak közül:-a nyugdíjasnak, illetve kiegészítő tevékenységű tagnak fizetett jövedelem,-a reprezentációs költségek,-a telefonszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
1
2
3
15