15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Nyugdíjas ügyvezető munkaviszonyban – járulékfizetés
Kérdés: Könyvelőtevékenységet végző kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője, aki saját jogú nyugdíjas, a tevékenységét a 2019-es évtől munkaviszony keretében végzi, a munkaszerződésben irodavezetői, könyvelői és ügyvezetői tevékenység van meghatározva. A munkaviszonyra, ill. a saját jogú nyugdíjra tekintettel felmerül-e a 7500 Ft-os egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség?
2. cikk / 15 Kiva fizetése nyugdíjas tag kivétje után
Kérdés: Kivás társas vállalkozásnak saját jogú nyugdíjas tagja kivétje után is meg kell-e fizetnie a kivát? Mivel a szociális hozzájárulási adó tv. 455. § (3) bekezdésének a) pontja szerint a fenti tag jogviszonya nem eredményez adófizetési kötelezettséget – ugyanakkor a kiva a szociális hozzájárulási adó kiváltására (is) szolgál –, nem világos számomra, hogy – egy korábbi tájékoztatás alapján – miért kellene kivát fizetni ezen tag kivétje után, ha szociális hozzájárulási adót sem kell.
3. cikk / 15 Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban
Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
4. cikk / 15 Nyugdíjas segítő családtag
Kérdés: Nyugdíjas segítő családtag egyéni vállalkozónál van bejelentve. Ha díjazásban nem részesül, kell-e valamilyen jogcímen fizetni utána és mennyit? Vagy ha AM könyvvel foglalkoztatják, mi a teendő?
5. cikk / 15 Egészségügyi szolgáltatási járulék elszámolása
Kérdés: A nyugdíjas egyéni vállalkozó és a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka költségként elszámolható-e?
6. cikk / 15 Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása
Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
7. cikk / 15 Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)
Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
8. cikk / 15 Nyugdíjas választott tisztségviselő
Kérdés: Nyugdíjas választott tisztségviselőt, aki a minimálbér 30 százalékánál magasabb tiszteletdíjban részesül, szeptember 1-je után milyen kötelezettségek terhelik?
9. cikk / 15 Rokkantnyugdíjban részesülők foglalkoztatása
Kérdés: Egy kft. csökkent munkaképességű, 67 vagy 100 százalékos rokkantnyugdíjban részesülőket foglalkoztat napi 6 órában. Helyesen jár-e el, ha utánuk fizeti a 18 százalék nyugdíj-biztosítási és a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, de nem von le sem 8,5, sem 4 százalék nyugdíj-, ill. egészségbiztosítási járulékot, mivel saját jogú nyugellátásban részesülnek? Ha helyesen jár el, igaz-e az az álláspont, hogy ezek a dolgozók betegszabadságot kell hogy kapjanak, ha betegek (15 nap, munkáltató fizeti), de táppénzre nem jogosultak? Mi a helyes?
10. cikk / 15 Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
