Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét a magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában kell bevallania, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt a kérdés bevezető mondatát pontosítani kell!A Gt. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés (és nem a cég) azosztalékfizetésről (és nem az osztalék előírását hagyta jóvá) az ügyvezetőnek ajavaslatára a számviteli törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...-forintot nem haladta meg. Az egyénivállalkozói tevékenység megszüntetésére előírt adókötelezettségmegállapításakor a vállalkozói osztalékalapot növelni kell az 1-3 éven belülbeszerzett tárgyi eszköz adóévben elszámolt értékcsökkenését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Adó-visszatérítés egyezmény esetén

Kérdés: Ügyfelem egy amerikai vállalat magyar leányvállalata. A leányvállalat 2000 óta minden évben fizet az anyavállalat részére osztalékot, de mivel nem adott illetőségigazolást, a teljes adó levonására került sor. Most elhozta visszamenőleg 2000-ig az illetőségigazolást. Milyen feltételekkel lehet – önellenőrzésen kívül – az adót visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] A külföldi személytől levont és befizetett adót a külföldiigényelheti vissza – az elévülési határidőn belül – az Art. 4. számúmellékletének 5. pontja szerint. E rendelkezés ugyanis előírja, hogy ha akülföldi személytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Német állampolgár osztaléka utáni szja

Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmeinek adózásával kapcsolatosan az Art. 4. számú melléklete szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő esetében a törvény szerinti adólevonási kötelezettség alá eső kifizetőtől származó osztalék után az adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: A Számviteli Levelek 55. számában az 1136. kérdésre adott válaszhoz szeretnék észrevételt tenni. A válasz szerint az osztalékjövedelem utáni adót a 20 százalék és további 35 százalékos szabály szerint kell megállapítani, és ha az Art. 5. számú mellékletében leírt igazolásokkal rendelkezik, akkor a különbözetet az APEH-hel szemben kell érvényesíteni. Véleményem szerint az Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerint a külföldi magánszemély részére fizetett osztalékjövedelem ("külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem") után az osztalékadó egységesen 20 százalék. Ha a magánszemély nem hoz igazolást a külföldi adóhatóságtól, akkor nem számol el a különbözettel, ha van az Art. 5. számú melléklete szerinti igazolása, akkor később elszámol a különbözettel.
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 55. számában az 1136. Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó c. kérdésre adott válasz helyes, ezt a következő részletes magyarázat támasztja alá.A kérdésben említett, Szja-tv. 66. §-ának (9) bekezdése szerinti szabályok alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt tényállás szerint a kft. 2000-ben osztalékelőleget fizetett a külföldi (német) illetőségű magánszemély tagjainak. Tekintettel arra, hogy a kft. tagjai kizárólag magánszemélyek, és így osztalékelőleg (a kifizető által az osztalékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...illetőségét igazolja.Külföldi személyként a külföldi illetőségű magánszemélyt, a külföldi szervezetet és a külföldi illetőségű osztalékban részesülőt határozza meg az eljárási rend. Az eljárási rend alkalmazásához előírt engedély egy formalizált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.