Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt utalni kell a Gt. előírásaira. A tag javára történő kifizetéseket a Gt. 131. §-a (az új Ptk. 3:184. §-a), az osztalékfizetést a Gt. 132. §-a (az új Ptk. 3:185. §-a) szabályozza. A két szabályozás között egy lényeges és érdemi eltérés van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély az olasz hatóságoktól illetőségigazolásthozott, akkor az olasz adóhatóság elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben mindegy, hogy milyen okból – sorozatosan megsértik.A 2003-ban hatályos Gt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint: ataggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető javaslatára a számvitelitörvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...készíthet, és azt csak kettős könyvvitellel támaszthatja alá.Az ügyvédi iroda – főszabály szerint – a társasági adó és azosztalékadó alanya, de – a feltételek megléte esetén – bejelentkezhet az evahatálya alá. Előtársasági időszaka nincs....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Ügyvéd tagi jellegű jövedelme

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...úgy megteheti, hogy csak akkor fizeti meg a személyi jövedelemadót.Az Szja-tv. szerint az ügyvéd által felvett jövedelemre vonatkozóan az osztalék adózásával kapcsolatos rendelkezések között található külön szabályozás, amely alapján az ügyvédi iroda esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Az osztalékfizetés korlátai (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás vállalkozó kifizetheti-e tagi jövedelemként (osztalékként) az eva adóval csökkentett bevételét (ha van pénze a bankban vagy a pénztárban), vagy csak az eredménykimutatásban szereplő adózott eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. hatálya tartozó evaalanyra az Szt.-ben és a Gt.-ben meghatározott osztalékkifizetési előírások vonatkoznak. Így az adóalany a tárgyévi adózott eredmény terhére akkor fizethet osztalékot, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.