11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kisadózó helyett valami más megoldás
Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
2. cikk / 11 Kata hatálya alól visszatérő nyitómérlege
Kérdés: Egyszemélyes ügyvédi iroda jelenleg katás, a katába 2018. 01. 01-jén lépett be, bevételi nyilvántartást vezet. Előtte társasági adós volt, neki nem kellett annak idején teljesíteni az osztalék utáni adóval kapcsolatos adókötelezettségeket, nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót azóta sem. 2022. 03. 01-től ki szeretne lépni a katából, és vissza szeretne térni a társasági adó hatálya alá. A nyitó mérleggel kapcsolatban szeretném kérdezni a következőket: a 2017-es zárómérlegében eredménytartalékban 2301 ezer forint, illetve adózott eredményként még 4140 ezer forint szerepel, ezek után nem fizetett osztalék utáni adót kiváltó adót, mert nem kellett fizetni. Tegyük fel, hogy február végén a bankszámláján 300 ezer forint fog szerepelni, pénztár nincs nyilvántartva, egyéb eszköze nincs. Jegyzett tőkéje 100 ezer forint, egyéb kötelezettsége 150 ezer forint. Hogyan alakul konkrétan ezekkel az összegekkel a nyitó mérlege, ezen belül a saját tőkéje és az eredménytartaléka, illetve milyen adófizetési kötelezettsége lesz és mikor a le nem adózott eredményekkel kapcsolatban? Mire érdemes figyelni az áttéréssel kapcsolatban?
3. cikk / 11 Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása
Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
4. cikk / 11 Áttérés kisvállalati adóra
Kérdés: Társasági adó alanya 2019. márciustól a kiva alanya kíván lenni. A korábbi évek során felhalmozott eredménytartalék után kell-e osztalékadót fizetnie az átlépéskor?
5. cikk / 11 Áttérés a katára I.
Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
6. cikk / 11 Áttérés katára (eva)
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó, Eva-tv. szerint adózó bt. 2013. 01. 01-től átjelentkezett a Kata-tv. hatálya alá. Az evás időszakban nem keletkezett eredménytartaléka. Az evás időszak előtti eredménytartalékát a 16%-os osztalékadót kiváltó adóval 3 év alatt fizet meg. A 2012. évi mérlegben szerepeltetni kell-e az evás időszak előtti eredménytartalékot, vagy elő kell írni osztalékkifizetésként?
7. cikk / 11 Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)
Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: - jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, - tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
8. cikk / 11 Házipénztár miatti osztalékadó-kedvezmény (eva)
Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás bt. az áttérésnél nem vehette igénybe a 20%-os kedvezményt a házipénztárban felgyülemlett összegre. Most igénybe veheti-e a 10%-os kedvezményt?
9. cikk / 11 Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre
Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
10. cikk / 11 Naptári évtől eltérő üzleti év adóbevallása
Kérdés: A társaság a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmaz. Az áttérés 2001 szeptemberében történt meg. Így a 2001. januártól szeptemberig terjedő időszakról adott be a társaság adóbevallást (0129/Ü). Kérdés, hogy a 2001. októbertől 2002. szeptember végéig terjedő adóévről melyik bevallást kell beadnia?