3 talált cikk a belépőjegy , pénztár kifejezésre

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?

Kérdés: Pontosan mely nyomtatványok bizonyulnak szigorú számadású bizonylatnak? Mely törvényeket, jogszabályokat kell figyelembe venni, hogy az önkormányzat a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása és selejtezése tekintetében minden elvárásnak megfeleljen?

Kérdés: Kötelező-e a strand- és uszodaüzemeltetésnél a pénztárgép használata? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet rendelkezik a pénztárgép kötelező használatáról, amely hivatkozik a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott üzletkörökre. Ebben nincs a strandra, uszodára vonatkozó előírás. A strand- és uszodaszolgáltatásnál előre nyomott, sorszámmal ellátott, szigorú számadású nyilvántartásban szereplő jegy alkalmazható-e, vagy a nyugtaadási kötelezettségünknek csak pénztárgéppel lehet eleget tenni? Milyen jogszabály szabályozza ezt?