17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
2. cikk / 17 Pénztárbizonylatok használata
Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk szerint a készpénzforgalom bizonylatolására – ha a szabályzat más része ettől eltérően nem rendelkezik – az alapbizonylatok szolgálnak, amelyek szigorú számadás alá vonásáért azok kibocsátója felelős. Alapbizonylat hiányában a bevételezést vagy kifizetést teljesítő személy szigorú számadás alá vont, az alaki és tartalmi követelményeknek megfelelő pénzforgalmi bizonylatot köteles kiállítani. A készpénzes kimenő vagy bejövő számlák mellé nem állítunk ki külön pénztárbizonylatot, mivel a pénzmozgást maga a számla igazolja. Pénztárbizonylatot csak akkor állítunk ki, ha az adott készpénzmozgást semmilyen más bizonylattal nem tudjuk alátámasztani. Szabályos-e a gyakorlatunk? Vagy minden készpénzes számla mellé szükséges pénztárbizonylat kiállítása is? Ha szabályos a gyakorlatunk, akkor a készpénzfizetéses alapbizonylaton fel kell-e tüntetni a pénzkezelő személy aláírását, nevét?
3. cikk / 17 Adott előleg egyéni vállalkozónál
Kérdés: Egyéni vállalkozó adott előlege költségnek minősül-e?
4. cikk / 17 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
5. cikk / 17 Egyszeres könyvvitel egyesületnél
Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
6. cikk / 17 Földtulajdonosok vadászati közösségének könyvvezetése
Kérdés: Milyen könyvelést köteles vezetni a földtulajdonosok vadászati közössége a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben foglalt pénzügyi beszámoló alátámasztására? Az Áfa-, az Szja-, a Tbj.-törvényen kívül vonatkozik-e rá más adótörvény?
7. cikk / 17 Eva választása az Szt. vagy az Eva-tv. hatálya alatt
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó gazdasági társaság 2008-tól az evát választja. Ha nem kíván az Szt. hatálya alá tartozni, akkor nem szükséges kettős könyvvitelt alkalmaznia? Nem köteles napi pénztárjelentést sem vezetni? Mi az eltérés, hogy az evás gazdasági társaság az Eva-tv. vagy az Szt. hatálya alá tartozzon?
8. cikk / 17 Nyugta, számla rögzítése a könyvviteli nyilvántartásokban
Kérdés: A háziorvosi tevékenységet folytató betéti társaság a vizitdíjról a bizonylatokat számítógépes programmal állítja elő. A számítógépes program a nyugtákról, illetve a számlákról napi összesítőket készít, amely összesítve tartalmazza az adott napon vizitdíjból befolyt összeget. A számviteli nyilvántartásban hogyan kell rögzíteni ezeket a bizonylatokat? Egy összegben rögzíthetjük a vizitdíjbevételt? Van-e különbség, hogy a készpénzben megfizetett vizitdíjról nyugtát vagy számlát állít ki a szolgáltató? A számlákat is és a nyugtákat is lehet a napi összesítő alapján egy összegben könyvelni (egy db pénztárbizonylat kiállításával)?
9. cikk / 17 Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata
Kérdés: A 3029. kérdéshez kapcsolódóan szeretném megtudni, azoknak a bolti kiskereskedőknek, akik pénztárgépet üzemeltetnek, tehát a napi bevételeiket itt tartják nyilván, viszont folyamatosan érkeznek a szállítói számlák (havonta akár 200 felett is), hogyan lehet a pénzkezelésre vonatkozó követelményeknek megfelelni? Szerencsétlenek napközben értékesítsenek, vagy könyveljenek?
10. cikk / 17 Egyéni vállalkozó pénzkezelési szabályzata
Kérdés: A 2897. kérdéshez kapcsolódóan az egyéni vállalkozó köteles-e kézi úton a pénzforgalom tételeit a pénztárkönyvbe tételesen naponta beírni? Vonatkoznak-e rá a pénzkezelési szabályozások?