Magánszemélynek bérleti díj euróban

Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik), hanem abból kell kiindulni, hogy a magánszemély a forintban meghatározott bérleti díj árán – a kifizetéskori piaci értéken – mennyi eurót tudna megvásárolni. Az így számított eurónak az Szja-tv. 6. §-a (4) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Súlyozott beszerzési ár helyett FIFO-módszer

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.
Részlet a válaszából: […] ...azonban annyiban azonos, hogy a könyv szerinti érték nem lehet jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskori tényleges piaci értéke.A FIFO-módszer alkalmazásának alapfeltétele a beszerzésenkénti nyilvántartás. A FIFO-módszer azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Elszámolóáras nyilvántartás helyett átlagáras nyilvántartás

Kérdés: Cégünk a készleteit 2013-ban és az azt megelőző években elszámolóáron tartotta nyilván. 2014-től azonban a súlyozott átlagáras nyilvántartásra térünk át, emiatt 2014-ben nyitás után lesznek rendező tételeink. Egyrészt meg kell szüntetni az árkülönbözeti számlákat az áruszámlákra történő átvezetéssel, másrészt ha átállnak az új nyilvántartásra, akkor a 2014. évi nyitó állományban az analitika és a főkönyv nem fog egyezni. Hová kell majd könyvelni az eltérést? A rég nem mozgó készletekkel mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolásával el kell érni, hogy ezen készletelemek a mérlegben a mérlegkészítéskor ismert piaci értékükön (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljenek. Ha nincs piaci értékük, a könyvekből könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: Kapcsolódóan az 5886. kérdésre adott válaszhoz megjegyzem, az Szt. 21. §-ában nincs utalás arra, hogy az elhunyt tag halálának napjára közbenső mérleget kell készíteni, mint ahogyan írják. Szükségem lenne a jogszabályi helyre való hivatkozásra, mert az örökösödési illetéket a 2011. 05. 31-én közzétett hibás beszámoló saját tőkéje alapján szabták ki, amelyben 17 millió forint összegű tőketartalék volt szabálytalanul.
Részlet a válaszából: […] A választ az illetéktörvény vonatkozó előírásaival kezdjük. Az Itv. 3. §-ának (1) bekezdése alapján az öröklésiilleték-kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik. A 7. § szerint az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...formájában megszerzett vagyoni érték esetében abevétel az értékpapírnak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásospiaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésérefordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Éves szintre számított átlagár használata

Kérdés: Szövetkezetünk olyan számítógépes készletnyilvántartó programot alkalmaz, amely a benzinkútnál vásárolt üzemanyag-zárókészlet értékéhez a beszerzési átlagárat az évi összes beszerzési érték és az évi összes beszerzett mennyiség hányadosaként számolja ki. Erőteljes árcsökkenés miatt a program által – az előbbiek szerint – kiszámított átlagár mintegy 15 százalékkal magasabb volt, mint az év végi tényleges beszerzési ár. Az adott készletet milyen értéken szerepeltessük a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értéke (jelen esetben a számított átlagár) jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.