Közös üzemeltetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.
Részlet a válaszából: […] ...viták elkerülése érdekében a közös üzemeltetésről készült megállapodásban egyértelműen rögzíteni kell, hogy milyen költségek, ráfordítások tartoznak a közös üzemeltetés költségei közé, és azokat hogyan kell megosztani (minek az arányában) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás, melyet az adózó a megrendelője felé nyújt. A bevásárlóközpont üzemeltetéséhez szükséges személyi jellegű ráfordítások, irodai és ügyintézési költségek tipikusan azok a költségek, melyek a bérbeadó működéséhez szükségesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Támogatási díj fizetése áruval

Kérdés: A szállító szerződés alapján – az általa kihelyezett italhűtők üzemeltetési költségéhez – negyedévente meghatározott támogatási díjat fizet, boltokra lebontva, amelyet termékben térít meg. A kiszállított áruknál nulla értékű számlát állít ki, ezt terheli be a bolt fogyasztói áron. Miképpen kell kezelni ezeket a számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...támogatási díjat fizet,akkor azt – a szállító a pénz átadásakor [az Szt. 81. §-a (2)bekezdésének c) pontja alapján] az egyéb ráfordítások között (T 8634 – K 384),– a kereskedőtársaságnak a pénz átvételekor [az Szt. 77. §-a(2) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...egységekre, illetve költséghelyekre közvetlenül elszámolt bérköltséget, a főkönyvi könyvelésben pedig a személyi jellegű ráfordításokat legalább az Szt.-nek megfelelő bontásban kell vezetni);d) gépköltség: a számításba vett gépekről olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.