Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet – jellegének megfelelően – az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell a végelszámolást lezáró számviteli beszámolóban kimutatni.A szövetkezeti üzletrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: A társaság az egyik tag üzletrészét visszavásárolta, majd a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonta. A visszavásárolt üzletrész bevonásakor a névértéknek megfelelő összeget rendkívüli bevételként számolta el a jegyzett tőkével szemben, a visszavásárlási értéket pedig a rendkívüli ráfordítások között mutatta ki. Ha a különbözet veszteség, meg kell-e növelni a különbözettel a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt, majd bevont üzletrész névértékét ésvisszavásárlási értékét a kérdésben leírt módon kell elszámolni. A veszteségjellegű különbözettel a társasági adó alapja megállapítása során az adózáselőtti eredményt nem kell növelni. Kifogásolni lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Visszavásárolt üzletrész hasznosítása

Kérdés: A kétszemélyes kft. (férj, feleség) az elmúlt évben válás következtében egyszemélyessé vált. A kivált taggal az elszámolás megtörtént, a kft. visszavásárolta a tag 1,5 millió forintos üzletrészét 60 millió forintért (50%). Ha a tagnak ingyenesen átadjuk, akkor a 60 millió forint összevont jövedelemként adózik? Ezt a tag nem tudja vállalni. Ha a kft. bevonja, a saját tőke elbírja, van annak valami adóvonzata a tagnál, illetve a kft.-nél? A tőke- és eredménytartalék 120 millió forint, a lekötött tartalék 60 millió forint, a jegyzett tőke 3 millió forint. Van-e valamilyen más, kedvezőbb megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...rendkívüli bevételként kell elszámolni a jegyzetttőkével szemben, míg a visszavásárlási értéket (60 millió forintot) arendkívüli ráfordítások között kell kimutatni a saját üzletrészekszámlaértékének csökkentésével. A visszavásárolt üzletrész bevonása 58...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Egy magyar kft. németországi jogi személy tulajdonosától üzletrészt vásárol vissza. A visszavásárlási érték jelentősen meghaladta az üzletrészre jutó saját tőke összegét, de az eredménytartalék fedezetet nyújtott rá. Az üzletrész bevonásakor a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeg eredményez-e adóalapot növelő tételt, ha a magyarországi kft.-nek Németországban fióktelepe van? A rendkívüli ráfordítás megosztható-e a magyar kft. és a fióktelep között?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzése napjával – a rendkívülibevételek között kell kimutatni a visszavásárolt üzletrész névértékét, arendkívüli ráfordítások között pedig a visszavásárolt üzletrész visszavásárlásiértékét. A kettő közötti különbözet – jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.