27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Magánszemélyek kapcsolt vállalkozásai
Kérdés: Tényállás: "A" Kft.-ben 50-50%-os tulajdonos két magánszemély (X és Y), az ügyvezetést a két tulajdonos magánszemély látja el önállóan (Xés Y). "B" Bt.-ben (katás) a kft. egyik tagja (X) 90%-os befolyással bír, és a bt. ügyvezetését a beltag (X) látja el, aki ugyanaz a személy, mint a kft. egyik ügyvezetője és 50%-os tulajdonosa (X). Tudomásom szerint a részesedés alapján a fenti két vállalkozás nem minősül kapcsoltnak. Az ügyvezetés kapcsán felmerül a két cég között a kapcsolt vállalkozás fogalma?
2. cikk / 27 Közreműködés munkaviszonyban
Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
3. cikk / 27 Kilépő bt.-tagra jutó vagyon elszámolása
Kérdés: A bt. egyik beltagja ki szeretne lépni a társaságból. A rá jutó jegyzett tőke 10 egység, a rá jutó saját tőke 100 egység, részesedésének forgalmi értéke 120 egység. A Ptk. 3:150. §-ának (2) bekezdése szerint a taggal forgalmi értéken kell elszámolni. Helyes-e, ha a Ptk. előírását úgy értelmezem, hogy a kilépő tagnak 120 egység vagyon jár? Hogyan kell a bt.-nél könyvelni a forgalmi értéken történő elszámolást?
4. cikk / 27 Nincs kinevezett képviselő (ügyvezető)
Kérdés: Társaságunk egyik tagja egy bt., ahol 8 éve, a képviselő mandátumának lejárata óta nincs kinevezett képviselő (ügyintéző). Adószámukat 5 éve törölték. A bt. a Cégjegyzékben szerepel. Ki gyakorolja ebben a bt.-ben a képviseletet, konkrétan a cégünk taggyűlésén? Adószám nélküli cégnek fizethetünk-e – mint társaságunk tagjának – osztalékot a cégjegyzékben szereplő bankszámlaszámra?
5. cikk / 27 Kültag részesedésének értékesítése
Kérdés:
Egy belföldi betéti társaság kültagja – külföldi társaság – eladja részesedését egy külföldi természetes személynek, aki a betéti társaság üzletvezetője. Az átruházási szerződés alapján a cégbíróságon a tulajdonosváltást átvezették. A betéti társaságnak – ezenfelül – van-e más teendője? Érint-e bármilyen adózási és számviteli kérdést?
6. cikk / 27 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: Az a bt., melynek magánszemély beltag tulajdonosa 90%-os részesedéssel rendelkezik, kapcsolt vállalkozás-e azzal a kft.-vel, amelyben a bt. 100%-os tulajdonos? Ebben a kft.-ben a bt. beltagja ügyvezető.
7. cikk / 27 Osztalék a kata hatálya alatt
Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
8. cikk / 27 Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv.-ben és az Szt.-ben
Kérdés: A kérdésben szereplő két vállalkozás között fennáll-e a társaságiadó-törvény vagy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony? "A" magánszemély "X" társaság beltagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 50,08 százalékos tulajdoni részesedéssel. "B" magánszemély "X" társaság kültagja 50 százalékos és "Y" társaság tagja 49,92 százalékos részesedéssel. "A" és "B" magánszemélyek nem közeli hozzátartozók. Szavazati joguk az "X" társaságban 1-1, az "Y" társaságban vagyoni betétjükhöz igazodik. Egyéb körülmény, amely alapján "A" magánszemély meghatározó részesedéssel bírna "X" társaságban, vagy "B" magánszemély az "Y" társaságban, nem áll fenn.
9. cikk / 27 Kedvezményezett átalakulás
Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
10. cikk / 27 Transzferár-nyilvántartás, kapcsolt vállalkozás
Kérdés: "A", "C" kft.-k és "B", "D" bt.-k között fennáll-e kapcsolt vállalkozás, ha az "A" kft.-ben egy magánszemély 50%-os tulajdonos, a "B" bt.-ben beltag, a felesége kültag, a "C" kft.-ben 100%-os tulajdonos, a "D" bt.-ben, ami evás, kültag, míg itt a felesége beltag? Be kell-e jelenteni az APEH felé a kapcsolt viszonyt? Transzferárképzést kell-e alkalmazni?