Közvilágítás kiépített vezetékének átadása

Kérdés: A kft.-nek ki kellett építenie a közvilágítást a cég telephelyéig. Mit tegyen a kft.? Ugyanis ezt a vezetékszakaszt, hálózatot az áramszolgáltatónak térítés nélkül át kell adnia. Áfaköteles? Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kiépített közvilágítás költségeit a kft.-nél beruházásként kellett kimutatni, de a vezetékszakaszt a kft. nem veheti rendeltetésszerűen használatba, azt üzemeltetésre az áramszolgáltató társaságnak át kell adnia, a beruházási számláról a beruházás költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Az első esetben az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján áfaköteles, és fordítottan adózik; ha az első rendeltetésszerű használatbavételtől 2 év már eltelt, akkor adómentes, ha a társaság az ingatlanértékesítést az Áfa-tv. 88....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Beruházás üzembe helyezés előtti értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást (ingatlant) még üzembe helyezés előtt értékesítjük. Kell-e az ingatlant aktiválni az addig felmerült költségekkel, vagy közvetlenül a beruházás számláról lehet kivezetni, mint terven felüli értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A válasz során először a számviteli elszámolásra utalunk. A beruházás értékesítését nem terven felüli értékcsökkenésként kell kivezetni. Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az értékesített beruházás (ehhez nem kell aktiválni!) – áfa nélküli –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Fejlesztési tartalék, beruházás értékesítése

Kérdés: A fejlesztési tartalékot előrehozott értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Az érintett beruházás üzembe helyezésének időpontjától az Szt. szerint elszámolt értékcsökkenési leírásnak megfelelő összeg a társasági adó alapját növeli. Hogyan kell eljárni, ha a fejlesztési tartalékból megvalósult beruházást még az üzembe helyezést megelőzően vagy azt követő egy-két éven belül eladták?
Részlet a válaszából: […] ...akkor is növeli az adózás előtti eredményt (a bekerülési értékcsökkentve a már elszámolt értékcsökkenési leírással, amellyel arendeltetésszerű használatbavételt követően már növelte az adó alapját), és afenti indok alapján nincs lehetőség az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Haszonélvezeti jog és ingatlan értékesítése

Kérdés: A kft. haszonélvezeti jogot alapított a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanra. Ez után az ingatlanon 150 millió forintos átalakítást valósított meg, az ingatlan üzletház lett. Ezt a ráfordítást a kft. idegen ingatlanon végzett beruházásként vette állományba, és értékcsökkenést számolt el utána. A kialakított üzletek egy részét a magánszemély, a többit a társaság bérbeadással hasznosítja. A bérlők egy része szeretné megvenni az általa használt üzlethelyiségeket. Az elképzelés az, hogy az üzletház társasházzá átalakítását követően a magánszemély értékesíti az egyes üzletek tulajdonjogát, a társaság pedig az egyes üzletekre jutó haszon­élvezeti jogot. A haszonélvezeti jog eladási értékének megállapításánál figyelembe kell-e venni az idegen ingatlanon végzett beruházás arányos részét, vagy azt külön tételben kell értékesíteni? Az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése ingatlanértékesítésnek minősül-e, vonatkozik-e rá az Áfa-tv. mentessége, illetve adókötelessé tehető-e? Kell-e alkalmazni a két éven belüli értékesítés szabályait? A társasházzá alakítás után az analitikában is meg kell bontani az egyes üzletekre jutó idegen ingatlanon végzett beruházást, vagy az értékesítéssel arányosan elegendő azt kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...volt épület, és ezen épület átalakítása 150 millióforintért valósult meg, amely valóban idegen ingatlanon végzett beruházás, és arendeltetésszerű használatbavétel után jogszerű az értékcsökkenési leíráselszámolása is, de csak akkor, ha az épület egészét a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon

Kérdés: Meglévő raktárépületből ipari üzem kialakítása bérelt ingatlanon. Az elvégzett munka 60 százaléka a tulajdonos felé – megállapodás alapján – kiszámlázásra került. Ez az összeg a havonta számlázott és fizetendő bérleti díjba beszámításra kerül. Hogyan kell elszámolni az üzem kialakításának költségeit? Hogyan kell elszámolni a meg nem térült 40, illetve a kiszámlázott 60 százalék értékű munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a felé számlázottösszeget beruházásként kell elszámolnia (T 161, 466 – K 455). Az átalakításbefejezésekor, az ipari üzem rendeltetésszerű használatbavételekor a bérbevevőa 40 százalékot – mint bérbe vett épületen végzett beruházást – aktiválja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.