9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Létrehozott gép – elmaradt aktiválás
Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
2. cikk / 9 Operatív lízing lejárata után felszámított összeg
Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
3. cikk / 9 Vásárolt udvar minősítése
Kérdés: Cégünk vásárolni szeretne egy ingatlant, amely a tulajdoni lapon "kivett lakóház, udvar"-ként szerepel. Ez a tárgyieszköz-besorolásnál hova kerüljön? Lehet-e az udvarra értékcsökkenést elszámolni? Célunk, hogy a beszerzési értéket fejlesztési tartalékként felhasználjuk.
4. cikk / 9 Fejlesztési tartalék feloldása
Kérdés: Ingatlant vásárolunk, két év alatt felújítjuk, de nem aktiváljuk, mert a felújítás függvénye, hogy az önkormányzat megadja-e a használatbavételi engedélyt. Ezen idő alatt nem használunk fel fejlesztési tartalékot (a felújítás összegének megfelelően). Amikor a felújítás befejeződött, a használatbavételi engedélyt megkaptuk, a beruházást akkor aktiváljuk, abban az évben feloldhatom a teljes összegre (bekerülési érték+felújítás) a fejlesztési tartalékot?
5. cikk / 9 Közös beruházás elszámolása
Kérdés: Cégünk erdőműveléssel foglalkozik. Az erdő faállományának védelmében vadelhárító kerítéseket kell építeni. A szomszédos vadásztársasággal olyan megegyezés született, hogy az építést közös beruházásként valósítjuk meg. Mi biztosítjuk az alapanyagokat, ők pedig az előzetes munkálatokat, illetve a kerítés építését végzik el. A megvalósítás után az elkészült kerítés teljes hosszában közös tulajdonban lesz. Hogyan kell elszámolni a beruházást? Hogyan kell nyilvántartani a közös tulajdont?
6. cikk / 9 Ráépítéssel osztatlan közös tulajdon elszámolása
Kérdés: Magánszemély ingatlantulajdonos megállapodik a társasággal, hogy a társaság beruházásával, az ingatlanon ráépítéssel (az épület átalakításával és bővítésével, egyéb építményekkel) a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. Az eszmei hányadok kialakításához a ráépítéssel létrejövő ingatlan értékének és az eredeti, illetve a ráépített rész arányának meghatározásához ingatlanforgalmi műszaki szakvélemény készült, amelynek főbb adatai és mutatói:
A ráépítés (a példabeli arányosított) bekerülési értéke: 730. A társaság az ingatlanra a használatbavételi engedélyt megkapta. A ráépítés költségei a beruházási számlán vannak. Kérdés az, a tulajdonostársaknak van-e elszámolási, számlázási, adózási kötelezettségük? A tulajdoni hányadot meg kell-e osztani telekre, épületre, építményre, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra? Lehetséges-e, hogy a társaság az ingatlan teljes értékét a könyveiben kimutassa, mert az osztatlan közös tulajdont egyedül használja? Bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak minősül-e? Hogyan és mi után kell az értékcsökkenést elszámolni?
| Eredeti | Ráépített | Új | Arány % | |
| Telek | 50 | 50 | 100 | 10 |
| Épület | 150 | 750 | 900 | 90 |
| Összesen: | 200 | 800 | 1000 | 100 |
| Arány % | 20 | 80 | 100 |
7. cikk / 9 Árverésen vásárolt eszközök bizonylata
Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?
8. cikk / 9 Számítógép, személygépkocsi adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy társaság szivattyúk forgalmazásával és az üzembe helyezett szivattyúk karbantartásával foglalkozik. A társaság önálló telephellyel rendelkezik. A partnerek számítógépet (a készletek nyilvántartásához) és személygépkocsit (a karbantartáshoz szükséges kisméretű anyagok szállításához) vásároltak. A számítógép és a személygépkocsi értékével az adóalap – mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény címen – csökkenthető-e?
9. cikk / 9 Lakásberuházások elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
