Közüzemi díjak továbbszámlázása

Kérdés: A közüzemi díjak továbbszámlázása mikor minősíthető közvetített szolgáltatásnak? A változatlan formában történő értékesítés hogyan értelmezhető, például bérbeadás esetén, ha a közüzemi szolgáltató az összes közüzemi díjat a bérbeadó részére számlázta?
Részlet a válaszából: […] ...a bérbeadó, amelyik a mért mennyiségeket anyagnak tekinti, és anyagértékesítést számol el, eladott áruk beszerzési értéket mutat ki.A csatornahasználati díj (ami egyértelműen közüzemi szolgáltatás ellenértéke) lehet közvetített szolgáltatás, ha órával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszából: […] ...cégek számláznak. Az üzemeltetési közös költségekmagukban foglalják a külön fogyasztásmérővel nem mért közös áram-, gáz-, víz-,csatornadíj, szemétszállítás, takarítás, biztonsági őrszolgálat,kártevő-mentesítés, park- és növénygondozás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...szerződések alapján egyértelműenmeghatározható. Például a december 10-étől január 10-éig terjedő időszakvízfogyasztásának, csatornahasználatának díjából a december 10-étől december31-éig terjedő időszakra jutó hányadot december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.