Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
Részlet a válaszából: […] ...az adott esetben az óvatosság elvének kell érvényesülnie.A kérdés szerint a részesedés megvételekor is mínuszos volt a zrt. saját tőkéje, a saját tőke kevesebb volt, mint a jegyzett tőke, az alaptőke. Felmerül a kérdés, akkor miért vették meg? Reméljük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...35. § (7) bekezdésének értelmében a jegyzett tőkével, a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke, azaz a szabad rendelkezésű tőketartalék és eredménytartalék képezi. Az alaptőke-emelést a cégbíróságon be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész, továbbá a visszavásárolható részvény visszavásárlása;– a 40. §-a a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő rendezésefeltételeinek az alátámasztására, tekintettel a Ptk. vonatkozó előírásaira is.A Ptk. 3:186...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...az adott társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. Ezért – a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében – a saját tőke elemeit érintő gazdasági eseményeket jellemzően közzétételre kerülő tulajdonosi döntésekkel kell írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tőkeemelés kötelezettséggel

Kérdés: A tőkeemelés könyvelése lehetséges-e az alábbi módon? T: Hosszú lejáratú kötelezettség; K: Jegyzett tőke, Tőketartalék.
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék, tőketartalék), amely tőkeemelésre fordítható, de ez esetben sem haladhatja meg a törzstőke, az alaptőke a társaság saját tőkéjét.Közkereseti társaságnál, betéti társaságnál a tagok vagyoni hozzájárulást teljesítenek. Ezt összegszerűen a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Saját tőke a jegyzett tőke alatt

Kérdés: A 10 M Ft jegyzett tőkéjű társaság saját tőkéje két egymást követő évben a jegyzett tőke alatt van (8-9 M Ft), de nem fizetésképtelen a társaság. A tulajdonosoknak van-e valami teendőjük a saját tőke rendezésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...akkor volt, ha a társaság két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára elő­írt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével. Az új Ptk. is hasonlóan fogalmaz. Ez a veszély kft. esetében 3 M Ft alatti saját tőke, zrt. esetében 5 M Ft alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Értékesített üzletrész szerzési értéke

Kérdés: A 20 M Ft jegyzett tőkéjű kft. – ahol a tulajdonviszonyok: két magánszemély 2,5-2,5 M Ft, egy társaság 15 M Ft tulajdoni résszel rendelkezett – átalakul 5,5 M Ft alaptőkéjű zrt.-vé, oly módon, hogy a korábbi 14,5 M Ft jegyzett tőke az átalakuláskor az eredménytartalékba került. Az átalakulás következtében új tulajdoni részesedések keletkeztek: a két magánszemély 2,7-2,7 M Ft, a társaság 0,1 M Ft összegben. Ezt követően a magánszemélyek megvásárolták a társaság 100 E Ft névértékű tulajdonrészét 700-700 E Ft-ért. Az Szja-tv. 77/A. §-a alapján ekkor nem keletkezett jövedelmük. Az egyik magánszemély most meg szeretné vásárolni a másik magánszemély üzletrészét 19 M Ft-ért. Mekkora összeget lehet ebből levonni mint üzletrészszerzési értéket az üzletrészt eladó magánszemély jövedelmének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...megjegyzés: az átalakulás során a társaság a tulajdoni viszonyok változása miatt 14,6 M Ft veszteséget számolt el, mivel a kft. saját tőkéje nagyságára vonatkozóan nincs adat, amely veszteség nem minősíthető vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Részvények kivezetése

Kérdés: "A" kft. tulajdonában lévő 10 millió Ft névértékű részvényeket "B" kft. 1 millió forintért megvásárolta 2010-ben. A "B" kft. értékpapírszámláján jóváírásra került a 10 millió forint, amelyet a "B" kft. a befektetett eszközök között 1 millió forint értéken tart nyilván. A "B" kft. ügyvezetője úgy értékeli, hogy a részvények kapcsán eddig sem volt a kft.-nek bevétele, ezután sem lesz, emiatt ki szeretné vezetni. Megteheti-e? A kivezetéshez kell-e tulajdonosi hozzájárulás? A részvényeket kibocsátó zrt. mutatói 2013-ban a beszámoló adatai alapján: kötelezettség/saját tőke = 1,22; összes eszköz/saját tőke = 2,26; kötelezettség/eszköz: 0,54.
Részlet a válaszából: […] ...történő vétel és a kérdésben bemutatott mutatók alapján azonban az értékvesztés elszámolása sem indokolt. (Legfeljebb akkor, ha a zrt. saját tőkéje a zrt. jegyzett tőkéjének 10 százaléka alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Tőkeleszállítás több jogcímen

Kérdés: A külföldi tulajdonos a magyar leányvállalatában tőkét szállít le. Eredeti jegyzett tőke: 2000 egység, új jegyzett tőke: 100 egység, tőketartalékba helyezés: 500 egység, tőkekivonás: 1400 egység. A cégbíróság a tőkeleszállítást a fentiek szerint bejegyezte. Helyes-e, ha a tőkekivonás és a tőketartalékba helyezés egy lépésben történik? A magyar számviteli törvény engedi ezt könyvelni? Ha igen, a cégbírósági bejegyzés alapján hogyan kell könyvelni a két tételt?
Részlet a válaszából: […] ...és az erről szóló határozatában meg kell jelölnie, hogy a tőkeleszállítás tőkekivonással, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek növelése céljából történik. A törvényi előírás nem írja elő azt, hogy a tőkeleszállítás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...dönt. A közgyűlési határozatban meg kell jelölni azt, hogy az alaptőke leszállítása tőkekivonás vagy veszteség érdekében, vagy az rt. saját tőkéje más elemének növelése céljából történik,– azt az összeget, amellyel az alaptőke csökken, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
1
2
3
4