Különböző dokumentumok megőrzése

Kérdés: Cégünk selejtezné az összegyűlt iratokat, amelyek eléggé sokfélék. Sok dokumentumra nem találtam megőrzési kötelezettséget. Pl. ügyfél-regisztrációs adatlapoknál, ahol a vevőink személyi igazolványa, lakcímkártyája, céges aláírási címpéldányaik vannak, természetesen a beleegyező nyilatkozattal együtt fénymásolatban, ahogyan mi kezelhetjük; számlareklamációk; egyszerű postai tértivények; hatósági jegyzőkönyvek, gépkönyvek, érintésvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyvei... Van erre vonatkozóan megőrzési határidő? Tudnának arra iránymutatást adni, hogy azoknál a dokumentumoknál, amelyek a napi működés során keletkeznek, de sem az Art., sem az Szt. nem nevesíti, mi az irányadó őrzési kötelezettség, illetve hogy melyik jogszabály szabályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek szakértői alapvetően a számvitel és az adózás terén rendelkeznek szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, az ehhez kapcsolódó megőrzési kötelezettséget is jól ismerik részleteiben is.Az Ön által felvetettek megőrzésére vonatkozó törvényi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

Törékeny áru kis hibával

Kérdés: Cégünk webshopon keresztül értékesít törékeny árukat (fényforrásokat). Az értékesítéseket számlával bizonylatoljuk. A garanciális ügyintézésnél kétféle eset fordul elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és a hibás áru helyett újat küldünk, a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérjük vissza az ügyfelektől (többe kerülne a szállítás, mint az áru értéke), ennek ellenére – a reklamációt elfogadva – küldünk egy másik terméket. Hogyan bizonylatoljuk a fenti eseteket, illetve milyen adójogi hatásai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...módosítva a fizetendő áfát is (T 467 – K 311), a visszaszállított terméket pedig készletre kell venni (amit majd megjavítanak vagy selejteznek, külön eljárás keretében). A cserébe kiküldött terméket természetesen számlázni kell, és értékesítésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Cserealkatrészek elszámolása

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásával kell értéküket a reális értékükre csökkenteni, vagy használhatatlanság, feleslegessé válás esetén azokat ki kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Vevői reklamáció, minőségi csere

Kérdés: A vevői reklamációt – hibás teljesítés miatt – sok esetben minőségi cserével kezeljük. Egyik esetben a kifogásolt terméket szállítjuk vissza, nem javítható, csak pluszköltséget jelentene. Ez esetben az eredeti kiszállítás és a cseretermék önköltsége az értékesítés önköltségében jelenik meg. Másik esetben visszaszállítjuk. Ez esetben visszavételezzük a saját termelésű készletek közé, és csökkentjük az értékesítés önköltségét. Harmadik esetben visszaszállítjuk, de felhasználása újból nem lehetséges, ekkor visszavételezzük, csökkentjük az értékesítés önköltségét, majd kiselejtezzük. Megfelelő-e az eljárásunk, milyen hatással van az iparűzési adó alapjára?
Részlet a válaszából: […] ...Úgy kell eljárni, mint a harmadik esetben, visszaszállítás nélkül is a saját termelésű készletek között állományba kell venni, majd selejtezéssel azt az egyéb ráfordítások között elszámolni (T 251 – K 581, majd T 581 – K 251, T 261 – K 582, T 8693 – K 261)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.