Számlázás csak a tényleges teljesítést követően

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
-a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
-az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
-a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
-az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
-az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő – jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló – elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő közvetlen önköltségen – mutassák ki befejezetlen termelésként, félkész termékként, illetve késztermékként a még számlázásra nem került termékeiket."Szerződés elszámolási egységé"-nek a törvényben rögzített értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Alvállalkozói teljesítés – projektelszámolás

Kérdés: A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?
Részlet a válaszából: […] ...elvégzett munkákat lehet tekinteni, számításba venni. Ezzel biztosítható, ha a nem számlázó alvállalkozók által elvégzett munkák is számlázásra kerültek a megrendelő felé, akkor a teljesítésifok-meghatározás leírt módja mellett az árbevételként elszámolt összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Önköltségszámítás az eladási árból

Kérdés: Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással. Nincs tételes ármeghatározás. Hogyan lehet a kalkulált hasznot az előző év költségadatai alapján meghatározni? A tárgyévi befejezetlen termelést szeretném meghatározni. Ismertek a közvetlen költségek és ezek különbözete, valamint a 2014. évi nettó árbevétel. Az előző évi befejezetlen termelést, az alvállalkozói teljesítményt, a közvetített szolgáltatást miként kell számításba venni?
Részlet a válaszából: […] ...eladási árból történő visszaszámítás a legegyszerűbb önköltségszámítás. Szükség van hozzá a még nem értékesített termék, a kiszámlázásra nem került szolgáltatásnyújtás eladási árára, az előző évi szabályszerűen és kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Kiszámlázott ellenérték év végi korrekciója

Kérdés: Külföldi anyavállalatunkkal kötött szerződés értelmében az anyavállalat minden általunk belföldön gyártott terméket önköltség + 5% markuppal vásárolt meg tőlünk. A számlákat az anyavállalat különböző országokban lévő áfaregisztrációjára állítjuk ki az év során. Év végén a zárás keretében kerül sor az évi tényleges önköltség meghatározására, a már kiszámlázott összeghez viszonyítva a markuppal növelt összegre jóváíró, vagy még további terhelő számla kiállításával. Ezen utolsó számlát is szét kell bontani áfaregisztrációnként? Év közben a számlázásokat termékértékesítésként jelentettük az áfabevallásban. Könyvvizsgálónk szerint a költségátterhelés az Áfa-tv. hatályán kívüli tétel, így a végső számlát nem kell közösségi értékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként jelentenünk. Igaza van?
Részlet a válaszából: […]  A válasz röviden az, hogy nincs igaza a könyvvizsgálónak!Az anyavállalattal kötött szerződésben valójában az eladásiárat állapították meg az önköltség + 5 százalékban, feltételezhetően azzal,hogy év közben a kalkulált önköltség alapján számláznak, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...megalapozottságára, megbízhatóságára. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a befejezetlen (amérlegfordulónapig még kiszámlázásra nem került) építési-szerelési munkaközvetlen anyagköltségébe tartozó vásárolt anyagokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...történő visszaszámítással).Ha a szerződés szerinti építési-szerelési munka teljesen mégnem készült el, egy része azonban már kiszámlázásra került, akkor a márelvégzett (részben kiszámlázott, részben még nem számlázott) építési-szerelésimunkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...T 812, 832 – K 454, 465, 479); eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, a készletre vett közvetített szolgáltatások továbbszámlázásakor (könyvelési tétel: T 813, 833 – K 271); egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.