Webáruházak számlázása

Kérdés: Az olyan webáruházak üzemeltetői által kibocsátott számlákat, ahol az üzemeltető rendelkezik magyar adószámmal és forintban értékesít, de magyarországi telephelye nincs (a számlákat külföldi székhelyről, illetve telephelyről állítja ki), a belföldi vagy a külföldi szállítóra kell-e könyvelni? Ilyen számlákat állít ki pl. az Alza.cz a.s. (prágai címről, de magyar adószámmal készül a számla), vagy bizonyos esetekben az Adobe Systems Software Ireland Limited (írországi székhelyéről, de magyar adószámmal számláz). Amennyiben az ilyen számlákat átutalással egyenlítjük ki, az átutalás is magyar pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla javára történik (bankkártyás fizetésnél értelemszerűen nem értelmezhető a kérdés, ki a szállítói oldal pénzforgalmi szolgáltatója, bárki lehet, akár bel-, akár külföldi is).
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (11) bekezdésének 2., illetve 4. pontja választ ad arra, hogy számviteli szempontból ki tekintendő külföldi, illetve belföldi személynek. Itt csak a külföldi személyt ismertetjük.Külföldi az a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Szoftver felhasználói jogának értékesítése

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság üzletviteli tevékenysége szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermék fejlesztése. A létrehozott szoftvert a társaság számviteli nyilvántartásában a szellemi termékek között tartja nyilván. A szoftvert létrehozó társaság (A társaság) a szellemi termékként nyilvántartott szoftver felhasználási jogát, felhasználási szerződés alapján, 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31-e közötti időtartamra egy másik belföldi gazdasági társaságnak (B társaság) értékesíti. Az A társaság által számlázott felhasználói jog értéke magában foglalja a 12 hónapos időszakra járó felhasználói díj értékét, amely 2022. évben pénzügyileg be is folyik az A társasághoz. Az időarányosan a 2023. évet illető, de 2022-ben befolyt felhasználói díjat el kell-e határolni a T 91 – K 48 könyvelési tétellel? A felhasználói jogot megvásárló gazdasági társaság (B társaság) a 2022/2023. évre vonatkozó felhasználói jogot 2022-ben változatlan formában, szintén az említett 12 hónapos időtartamra egy harmadik társaságnak (C társaság) értékesíti, amely végső felhasználónak minősül. Elszámolható-e a B társaságnál a felhasználói jog beszerzése és annak változatlan formában történő továbbszámlázása közvetített szolgáltatásként, ha a megrendelővel kötött felhasználói jog átruházására vonatkozó írásos szerződésben a közvetítés lehetősége és a számlában a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható?
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál sincs felhasználóijog-beszerzés. B társaságnál igénybe vett szolgáltatás van, amelynek C társaság felé történő továbbszámlázása kezelhető közvetített szolgáltatásként, ha megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi megrendelőnek végzett szolgáltatásnyújtásról (ez az áfa szempontjából lényeges).A leírtakból következik, hogy a fióktelep számlázásának hiányában a központnak a fióktelep tevékenységéről kiállított számlái – különösen az áfa szempontjából –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

2021. évi változás az online számlaadat-szolgáltatásban

Kérdés: 1. A 2021. 01. 01-től érvénybe lépő – a NAV Online adatszolgáltatás felületéül szolgáló – 3.0-s verzió milyen lényegi, új elemeket fog tartalmazni a most beküldendő számlaadatokhoz képest? Szeretném, ha kitérnének a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó változásokra.
2. 2021. 01. 01-től az uniós és exportkiszállítások számlái is az Online adatszolgáltatás alá fognak tartozni. Ezzel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy amennyiben a számláinkon a vevőadatokon kívül – külön "cellában" – a szállításicím-adatok is szerepelnek, a CMR-rel összhangban, akkor erre a szállítási címre vonatkozóan milyen ellenőrzés fog történni? A szállítási cím és a vevő kapcsolata többféle lehet:
- a szállítási cím a vevőm saját raktára – a vevő székhelyével azonos országban;
- a szállítási cím a vevőm által bérelt raktár – szintén azonos országban;
- a szállítási cím egy logisztikai cég raktára – akár eltérő országban;
- a szállítási cím a vevőm vevője – egy harmadik EU-s országban (háromszögügylet).
A szállítási címeknél milyen adószámot kell feltüntetnem a különféle esetekben? A háromszögügyletnél biztosan a vevőm vevőjének az adószámára van szükség. A logisztikai cégnél n0em minden esetben áll rendelkezésemre az adószám. Ekkor lehet adószám nélkül a szállítási cím? Vagy lehet a vevő adószáma? A vevő saját raktáránál – és bérelt raktár esetében – a vevő adószáma kell, hogy szerepeljen a szállítási címnél is? Vagy lehet ez adószám nélkül is?
Részlet a válaszából: […] ...kötelező szolgáltatni. E körben megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Online Számlarendszer 3.0 verziója tartalmaz majd egy újfajta elektronikus számlázási lehetőséget, mely szerint az adatszolgáltatás teljesíthető lesz úgy is, hogy az eladó vagy szolgáltatást nyújtó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 26.

Útdíj 7,5 százalékának levonása az iparűzési adóból

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége személygépkocsi-bérbeadás flottakezelési szolgáltatás keretében. Levonható-e a társaság tulajdonában lévő, adóköteles tevékenységvégzésre használt személygépkocsira megvásárolt autópálya-matrica 7,5%-a a HIPA összegéből? Ha igen, akkor csökkenthető a társaságunk által megvásárolt, majd a bérbe vevő partnereknek "továbbszámlázott" autópálya-matrica díjával is? Vagy kizárólag a társaságunk saját célra használt gépjárműveihez megvásárolt autópálya-matrica díjait vehetjük figyelembe? Ha a továbbszámlázott autópálya-matrica díját társaságunk nem veheti figyelembe, akkor a partnereink tudják-e érvényesíteni ezen adócsökkentő tételt (a továbbszámlázás során a számlán egyértelműen látható az "autópálya-matrica" díjtétel, ami – természetesen – értékben megegyezik az általunk megfizetett díjjal)?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a székhely, telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból levonható az adóalany által ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön autópályák, autóutak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Konzorciumban részt vevők közötti elszámolás

Kérdés: Két magyarországi székhelyű építőipari társaság konzorciumot hozott létre, amely konzorcium vállalkozási szerződést kötött egy harmadik féllel, mint megrendelővel önálló vízellátó rendszer generálkivitelezői munkáinak elvégzésére. A konzorciumi tagok a kivitelezői szerződés szerint vállalt szolgáltatás ellenértékét külön-külön számlázzák. A konzorciumi megállapodás alapján a nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan a konzorcium tagjai úgy állapodtak meg, hogy a szolgáltatásból eredő költségeket is a megrendelő felé történő kiszámlázás arányában viselik. A konzorciumi tagok között történő elszámolás során (eredménymegosztás) egymás számára ellenszolgáltatást nem nyújtanak. Hogyan kell ezt az ügyletet elszámolni? Milyen bizonylatot kell kiállítani? Milyen áfát kell felszámítani?
Részlet a válaszából: […] ...számlázzák, mintha a megrendelővel külön-külön kivitelezői szerződést kötöttek volna. Ez azonban kizárja az egymás közötti számlázás lehetőségét (a kérdésben is erről van szó, egymás számára ellenszolgáltatást nem nyújtanak).Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésből (a megrendelővel kötött szerződésben kell lennie erre vonatkozó rendelkezésnek, utalásnak), valamint eleget kell tenni a számlázási feltételnek is. Ez utóbbi akkor teljesül, ha a számlán a saját (ha van ilyen) és a közvetített szolgáltatás külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Fuvarozási tevékenység teljesítésének időpontja

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozással foglalkozó kft. fuvarozási tevékenységekor a teljesítés időpontjának a felrakodás vagy a lerakodás időpontja számít? Eddig a lerakodást tekintettük teljesítési időpontnak, 2016-tól megrendelőink egy része a felrakodást szeretné teljesítési időpontnak tekinteni. Helyes ez? A számlázás több esetben két belföldi adóalany között történik devizában. Az árfolyam miatt is lényeges, hogy a le- vagy a felrakodási árfolyamot kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik (a fuvarozó felelőssége is jellemzően ezzel az időponttal szűnik meg), és nem a felrakodáshoz. Devizában történő számlázás esetén is a lerakodás időpontjához kapcsolódó választott devizaárfolyamot kell a forintra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Üzemanyag a javított gépjárműbe

Kérdés: Az autójavító műhelyben rendszeresen előfordul, hogy üzemanyagot kell vásárolni a javításra kerülő gépjárművekbe. Ezt a költséget hogyan lehet megtéríttetni a jármű tulajdonosával? Jelenleg a számla a műhely nevére szól, és anyagköltségként kerül elszámolásra. A vevő felé kiállított számlában az áfát felszámítják, de a megnevezés nem üzemanyag továbbszámlázása, hanem extra szervizcsomag. Helyesen járnak így el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem egyszerű választ adni.Alapvetően a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) rendelkezései között kell a választ alátámasztó előírást találni.A Jöt. ismeri a jövedéki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Üzemeltetési díjak elszámolása

Kérdés: Ha a kft. székhelye egyben az ügyvezető lakóhelye, elszámolhatók-e, és ha igen, milyen arányban az ingatlanhoz kapcsolódó üzemeltetési díjak?
Részlet a válaszából: […] ...arányban számlázhatja tovább a felé számlázott üzemeltetési díjakat. Ehhez az ügyvezetőnek adóalanyként be kell jelentkeznie és számlázási kötelezettség terheli.Ezek hiányában a kft. által az ügyvezetőnek fizetett összeg az ügyvezető adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
1
2
3
4