Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak alapján egyértelmű a válasz: a közvetített szolgáltatásként számlázott extra munkálatok költsége nem tekinthető bérbe vett ingatlanon végzett beruházásnak (nem felel meg a beruházás fogalmának), azt a bérlő társaság a bérbeadótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Gépkocsi hitelátvállalással történő értékesítése

Kérdés: Egymillió forint hiteltartozással rendelkező gépkocsit hitelátvállalással értékesítünk 1,8 millió forintért. Hogyan könyveljük a hitel átvállalását az eladó, illetve a vevő társaságnál? A bank a hitelátvállaláshoz hozzájárult.
Részlet a válaszából: […] ...– a bank hozzájárulásával – eladó a gépkocsi értékesítését az értékesítés általános szabályai szerint számolja el. Aszámlázott érték könyvelése: T 311 – K 961, 467, a nyilvántartás szerinti nettó érték kivezetése: T 861 – K142, T 149 – K 142...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 16.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében vagy anélkül

Kérdés: "A" cég megrendel "B" cégtől egy építési munkát 30 millió Ft értékben. "B" cég alvállalkozót bíz meg a munka egy részének elvégzésével ("C" cég) 20 millió Ft értékben. "B" és "C" cég közötti vita miatt "A" cég átvállalja "B" cég tartozását "C" cég felé. Háromoldalú megállapodás születik, amelyben "C" cég hozzájárul a kötelezetti cseréhez. A megállapodásban az áll, hogy ez egy ellenértékes tartozásátvállalás akként, hogy a "B" cég az "A" cég felé kiállított 30 millió Ft értékű számlájából átvállalt tartozás (20 millió Ft) beszámításra kerül. Felmerülhet-e áfafizetés bármelyik félnél? Helyes-e az alábbi kontírozás "B" cégnél? Tartozásátvállalás: T 454 ("C") – K 454 ("A") 20 millió Ft, beszámítás: T 311 ("A") – K 454 ("C")?
Részlet a válaszából: […] ...sem), amit könyvelni kell:-a "C" céggel szembeni "B" cég tartozásának kiegyenlítése:T 454 ("B") – K 384 20 millió Ft, és "B" cég számlája a 30 millió forintról:T 271 – K 454 ("B") 30 millió Ft;-könyvelés a "B" cégnél a "C" cég alvállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, a zrt.-vel szembeni kötelezettséget pedig növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni a törlesztőösszeget a kft.-vel szembeni követelésként (T 364 – K 384). A kötelezettségvállalást csak a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.A kérdés szerinti "tartozásátvállalás" (a kft. tartozása megfizetésének vállalása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Elhunyt munkavállaló hiteltartozása

Kérdés: Munkavállalónk elhunyt. Az árván maradt gyerekek részére a temetési segélyen túl a munkavállalónk által felvett hiteltartozás törlesztéséhez a munkáltató cég is hozzájárult. Ez utóbbi támogatás is kifizethető temetési segélyként? Elszámolható a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként? Számvitelileg a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...az elhunyt házastársa vagy egyenes ágbeli rokona (gyerekei) részére folyósított temetési segély. Így a temetés költségeit igazoló számla ellenében a közeli hozzátartozók egyike részére folyósított temetési segély adómentes, amelyet az áfát is magában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Fenntartott intézmények és tartozások kikerülése

Kérdés: A szociális intézményeket fenntartó nonprofit kft.-től az intézmények kikerültek, állami fenntartásúak lesznek. A kft. és az átvevő Főigazgatóság megállapodása alapján az intézményekkel a tartozásállományt is átvették, a kiegyenlítetlen számlákat a Főigazgatóság fogja kiegyenlíteni. Az átadást követően még a kft. nevére kiállított számlákkal mi a teendő? A megállapodás alapján a szerződéseket átveszik, de a szerződések módosítása még folyamatban van, és a Főigazgatóság azt a tájékoztatást adta a szállítók részére, hogy a szerződésmódosításig még a kft. nevére állítsák ki a számlákat. A kft.-nek meddig kell ezeket a számlákat befogadnia, a könyvelésében szerepeltetni? Könyveléstechnikailag az átmeneti időszakban mi a helyes a számlákkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a rövid válasz az, hogy addig kell a számlákat a kft.-nek befogadnia, könyvelnie, ameddig a kft. a számlázott terméket ténylegesen átveszi, illetve ameddig a kft. a szolgáltatásokat igénybe veszi. Ha a kft. a fenntartott intézményeket átadta, az átadást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Munkavállalónak nyújtott kölcsön elengedése

Kérdés: A társaság forintalapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011. 12. 30-án. A kölcsön összege 4800 E Ft, kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026. 12. 31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlására felvett devizaalapú hitel végtörlesztésének kifizetésére az Szja-tv. és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a társaság. A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015. 09. 14-én megszűnt. Ezt követően a társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét – 3 728 400 Ft-ot – 2015. 12. 21-én. A társaság 2016. 01. 07-én a munkavállaló nevében technikailag elutalta a pénzintézetnél vezetett munkavállalói kölcsön számlájára a nevezett összeget. Kérem állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell megfizetni az adókat, járulékokat? A társaságot és a volt munkavállalót milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a munkáltató kölcsönt nyújtott a munkavállalójának pénzintézeten keresztül. Az adott esetben is a kölcsönt részletekben vagy egy összegben vissza kell fizetni. A törlesztésekkel csökkentett összeg, 3 728 400 forint került elengedésre.A kölcsön összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Egyéni cég által átvállalt kötelezettség

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapított. Az egyéni vállalkozó kiemelt adatai a megszűnéskor az alábbiak: Vásárolt készletek beszerzési ára áfa nélkül 8000 E Ft, amelyet az egyéni cég tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulásként. A szállítói tartozás áfa nélkül (a vásárolt készletek beszerzéséhez kapcsolódik) 30 000 E Ft. Folyószámlahitel 5000 E Ft. Az egyéni cég az alapítást követően – az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásáig – kifizeti a szállítói tartozást, és átvállalja a folyószámlahitelt is. Az egyéni vállalkozó megszűnő bevallásában bevételként szerepeltette a 8000 E Ft készletapportot, a ráfordítások között pedig az egyéni cég által kifizetett 30 000 E Ft szállítói tartozást. Az egyéni cég ráfordításként számolta el a 35 000 E Ft-ot. Helyesen járt el az egyéni vállalkozó és az egyéni cég?
Részlet a válaszából: […] ...törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitelt köteles vezetni. Az átvállalt tartozást (a szállítói tartozást és a folyószámlahitelt is) az egyéb ráfordításokkal szemben kell a kötelezettségek között kimutatni, halasztott ráfordításként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Jóváíró számla

Kérdés: Hogyan lehet szabályosan jóváíró számlát kiállítani? Egy bizonyos tevékenységet átvettünk egy másik cégtől (továbbiakban: LS) szerződés alapján. Nem a céget vettük meg, csak mi folytatjuk azt a bizonyos tevékenységet, minden hasznával és kötelezettségével együtt. Mi leszünk a "SZOLGÁLTATÓ". Az LS kiállított egy számlát, amelyről a szerződés aláírása után, annak alapján már nekünk, a "SZOLGÁLTATÓ"-nak kellene egy tételre jóváírást adni. Megtehetjük ezt? Köthetünk-e erre az ügyletre tartozásátvállalási szerződést? Vagy az a jobb megoldás, ha a tételt a vevő számlázza a "SZOLGÁLTATÓ"-nak?
Részlet a válaszából: […] ...sem jó, egyik megoldás sem tekinthető jogszerűnek.A választ azzal kezdjük, hogy sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem ismeri a jóváíró számlát. A kérdésből nem derül ki, hogy az LS miről állította ki a számlát, továbbá mi az, amiről a Szolgáltatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Barterüzlettel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Szeretnénk barterüzletet kötni egy rádióval. Tőlük kapunk reklámidőt, mi adunk nyereményjátékaikhoz kisorsolható szolgáltatást. A barterszerződésben jelentős mértékű akciós árak szerepelnének, mindkét fél részéről. Nekünk, mint szolgáltatást nyújtónak, illetve nyereményfelajánlónak milyen adózási kötelezettségeink merülnének fel? Adóalapként figyelembe lehet-e venni az akciós árat?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolnia, és természetesen a barterügylet ellenértékének meghatározása során számításba vennie.A leírtak alapján– a rádiónak számláznia kell a reklámszolgáltatás ellenértékét (amelyet árbevételként kell elszámolnia), a kérdező cégnél ezt – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
1
2
3
5