Leállított üzem tárgyi eszközeinek hasznosítása

Kérdés: 2018 nyarán a társaság egyik üzemét az üzemben folyó tevékenység beszüntetése miatt véglegesen leállították. A leállított üzemben lévő speciális berendezések, tárgyi eszközök így feleslegessé váltak. Mi történjen ezen eszközökkel? Milyen dokumentumok alapján lehet azokat a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni? Meg kell-e különböztetni egymástól a jövőbeni hasznosításuk reményében ezeket az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell történnie. Ha a kibontott, szétszerelt alkatrészeket, tartozékokat értékesítik, a vásárolt készletek értékesítésére, számlázására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Azon eszközöket is ki kell vezetni a tárgyi eszközök közül, amelyeket ugyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...is) értékével az anyagköltséget csökkenteni kell. A kicserélt, kiszerelt alkatrészeket azok piaci értékén – célszerűen külön számlán – az anyagok között készletre kell venni anyagköltség-megtérülésként (T 227 – K 519). A készletre vétel bizonylata lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiek során ismertetjük.)A már elszámolt anyagköltséget – a már említetteken túlmenően – csökkenteni kell a helyesbítő számlában utólag kapott engedmény összegével, továbbá:– ha a vállalkozó a vásárolt anyagokról nem vezet folyamatos mennyiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...kell lenni arra, hogy az Szja-tv. 9. § (2) bekezdése alapján a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amikor az átvételre (bankszámlán jóváírásra) kerül, a (6) bekezdés alapján pedig a magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként a jegyzett tőke, az adózott eredménnyel korrigált eredménytartalék csökkenését, és erre a kötelezettségszámlára kell átvezetni a jóváhagyott osztalékot is az azt tartalmazó kötelezettségszámláról.Ha az elhunyt tag örököse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszából: […] ...lehet az a vállalkozási tevékenység is, amikor nem számítanak fel hasznot, de az egyébként vállalkozási tevékenység ellenértékeként számlázott összeget változatlan összegben továbbszámlázzák. Így egyértelműen vállalkozási tevékenység a parkolási költségek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Készletek selejtezése

Kérdés: Cégünk gépkocsi-márkakereskedés és -szerviz. Az alkatrész-beszerzéseket év közben a 2. Számla­osztályban könyveljük. Év végén a leltár szerint megmaradt készletet meghaladó különbözetet átkönyvelem az eladott áruk beszerzési értéke számlára. Vannak elfekvő készleteink, amelyeket szeretnénk kivezetni. Kell-e igazolás a selejtezésről vagy arról, hogy elszállítottuk-e valahová? Hogyan könyveljem?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdéshez kapcsolódóan egy megjegyzés. Csak azon alkatrészek felhasználását lehet az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolni, amely alkatrészeket közvetlenül értékesítettek. Mivel a kérdező cég személygépkocsi-szerviz is, feltételezhetően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Viszonylati jegy elszámolása

Kérdés: Az e-útdíj rendszer (HU-GO) regisztrált felhasználói vagyunk. A rendszerbe rögzítettek olyan járművet is, mely nem a társaság (kft.) tulajdona, erre a járműre viszonylati jegyet vásároltak. Ebben az esetben lehetséges-e a megvásárolt tétel költség­elszámolása, célszerű-e továbbszámlázni azt?
Részlet a válaszából: […] ...le, mivel az nem adóköteles gazdasági tevékenységet szolgál (Áfa-tv. 120. §).Amennyiben viszont a viszonylati jegy értékét továbbszámlázzák, úgy társasági adó szempontjából nem kell az ingyenes juttatásokra, szolgáltatásokra vonatkozó speciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése

Kérdés: Kis értékű tárgyi eszközöket könyvelhetünk-e úgy, hogy a beruházási számláról közvetlenül az értékcsökkenésre könyveljük? Ebben az esetben elég, ha csak az analitikában tartjuk nyilván? Nem kerül a tárgyieszköz-nyilvántartásba. A selejtezést nem könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...A rendeltetésszerű használatba­vételkor az egy összegben történő elszámolás módszere lehet az, hogy közvetlenül a beruházási számláról számolják el a terv szerinti értékcsökkenést (T 572 – K 161). Ez esetben a főkönyvi nyilvántartásból már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Hulladék anyag felvásárlása

Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...viszont nem adóalany, vagy az adó fizetése tőle nemkövetelhető, akkor a kérdező cég nem kaphat tőle a 142. § (7) bekezdéseszerinti számlát, ami alapján a felvásárló cég fordítottan adózhatna. A kérdésben leírt esetben – az előbbiek figyelembevételemellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.
1
2