Elveszett foglaló

Kérdés: A társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt a társaság átutalja a kereskedő számlájára. A társaság ezt nem tudta teljesíteni, emiatt a foglalót nem kapja vissza. Hogyan kell elszámolni a foglalót számviteli és adózási szempontból? A dokumentáláshoz milyen bizonylatok kellenek?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:185. §-ának (1) bekezdése szerint a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Autókereskedő helytelen számlázási gyakorlata

Kérdés: Autókereskedő kft. autót ad el, amelyet a vevőnek bank finanszíroz meg. Így a vevő a kereskedőnek az önrészt fizeti meg készpénzben, amelyről a kereskedő előlegszámlát állít ki. Majd a kereskedő a teljes összegről kér számlát a banktól, mert a vevő a továbbiakban már a banknak tartozik, ugyanis a bank a kereskedőnek átutalja a befizetett önrésszel csökkentett tartozást. A kereskedő így az előlegszámlát sztornírozza, hogy ne szerepeljen duplán. Helyes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...összegben hitelt nyújt a vevőnek.Ha a bank lízingeli az autót, akkor azt a lízingbe adás előtt az autókereskedőnek az eladási áron számláznia kell a bank felé. Az autókereskedőnek a számlázott összeget – áfa nélkül – árbevételként kell elszámolnia, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Használt személygépkocsi vásárlása külföldről

Kérdés: Társaságunk áfaalany, használt gépkocsit vásárolt Németországból, nem továbbértékesítési célból. A regisztrációs adót megfizettük. Magyarországon az autót forgalomba helyezték. Az így beszerzett személyautóra az áfa bevallása, elszámolása hogyan történik? Mi lesz az áfa alapja? A beszerzés során felmerültek közvetítői, szállítási díjak stb.
Részlet a válaszából: […] ...akkor a magyar társaságnak Közösségen belüli beszerzés címén áfát kell fizetnie. A fizetendő adót az ügylet teljesítését igazoló számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Az adó alapja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Zárt végű pénzügyi lízing, szabálytalanul

Kérdés: Autókereskedő cégként a készletre beszerzett autókat zárt végű pénzügyi lízing keretében finanszírozzuk: az importőr számlázza felénk az autókat, a társaság a finanszírozó felé a zárt végű lízing igénybevételéhez, a lízingcég visszaszámlázza társaságunknak ugyanazon az áron. Amikor az autót a végső vevőnek eladjuk, a lízing végtörlesztése után kiszámlázzuk a tényleges ügyfélnek. Ha készletfinanszírozási konstrukció igénybevételéhez mindenképpen szükséges kiállítanunk a kimenő számlát, az áfás, számviteli szempontból árbevétel? Újra készletre vesszük, a végső vevőnek eladjuk, az is árbevétel? Ez így iparűzési adó szempontjából sem jó. Mi a probléma?
Részlet a válaszából: […] ...nem körültekintően alkalmazták.A kérdező eléggé pontatlanul fogalmazott: egyrészt az autókereskedő cég finanszíroz, másrészt számláz a finanszírozó cég felé. Az nem derül ki egyértelműen, hogy a lízingszerződést ki kötötte a lízingbe vevővel, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Megbízással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: Autókereskedő cég hogyan jár el helyesen, illetve milyen bizonylatok kibocsátására kötelezett abban az esetben, ha a vevő meghatalmazza őt, hogy helyette végezze el az átíratást stb.? A vevő ennek a fedezetét pénzben átadja. A bizonylatok a vevő nevére szólnak. Miről kell a bevételi, illetve a kiadási pénztárbizonylatot kiállítani? Kinek a nevére? Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, majd amikor a pénz átvevője elszámol (hozza a pénzfelhasználás dokumentumait), akkor kell a vevővel szembeni követelés számlára a tényleges pénzfelhasználást átvezetni.A megbízásos ügylet lezárásaként a vevővel szembeni kötelezettség számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Kiállított személygépkocsi eltulajdonítása

Kérdés: Az autókereskedő céghez a beszállítója egy nagy értékű, új személygépkocsit helyezett ki, mint "kiállítási többletautót". A számlázás ekkor még nem történt meg. A személygépkocsit – annak ellenére, hogy állandó őrzés alatt állt – ellopták. A lopást követően a beszállító az ellopott személygépkocsiról áfás számlát állított ki az autókereskedő részére. Helyesen járt el? (A kérdező több kérdést is feltett, azokra a válaszban utalunk, az ismétlések elkerülése érdekében.)
Részlet a válaszából: […] ...levonásával.Az előbbiekből már következik a kérdésekre a válasz.A beszállító nem járt el helyesen, amikor a lopást követően számlát állított ki a gépkocsi értékesítéséről. (Nem lehet eladni azt a személygépkocsit, ami nincs!)A beszállító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.

Regisztrációs adó könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a regisztrációs adót?
Részlet a válaszából: […] ...így a regisztrációs adót is, függetlenül attól, hogy azt a társaság közvetlenül fizette meg az adóhatóságnak, vagy az autókereskedő számlája tartalmazza azt. Könyvelése az első esetben: T 161 – K 463-11, a második esetben: T 161 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Bérbe vett személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A kft. egy autókereskedő céggel szponzorszerződést kötött, amely szerint X db személygépkocsit ad bérbe a kft.-nek. A kft. ezt reklámszolgáltatással ellentételezi. A szponzor számlázza a bérleti díjat és a biztosítási díjat, a kft. pedig a reklámhelyek bérleti díját. Külön szerződésben rögzítették, hogy a két számlát kompenzálják. A futballidényen belül a szponzor cserélgeti a kocsikat. A szponzorral kötött szerződés nem felel meg a pénzügyilízing-szerződés követelményeinek, a kft. a gépkocsikat nem a cég érdekében bérli. A kft. a bérelt személygépkocsikat átadta a sportolóknak, akiknek a magáncélú használat miatt eddig gépkocsi-használati díjat számlázott. A sportolók semmilyen költséget nem számoltak el a kft.-nél, útnyilvántartást sem vezettek. A kft. ténylegesen felmerülő költségei a bérleti díj (amelyet kompenzál a reklámdíj) és a biztosítási díj (amely utalandó). A bérelt személygépkocsikat – szerintünk – nem terheli cégautóadó. Mit lehet tenni a magáncélú használattal, ha a kft. nem akarja a továbbiakban számlázni a gépkocsihasználatot? Az egyik gépkocsit a kft. ténylegesen a cég érdekében használja, vezetik az útnyilvántartást, és üzemanyagköltséget számolnak el. Mi lehet a megoldás az ilyen használatban lévő személygépkocsikra?
Részlet a válaszából: […] ...jegyezzük meg, nem felel meg sem a Ptk., sem az Szt.vonatkozó előírásainak az a gyakorlat, mely szerint az autókereskedő különtételben számlázza, megtérítteti a biztosítási díjat. Amennyiben azautókereskedő az autó tulajdonosát terhelő biztosítási díjat a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Díjmentes bérbeadás

Kérdés: Az autókereskedő díjmentesen ad bérbe személygépkocsit a kft.-nek. A bérleti szerződés nem lízingtípusú. A bérbeadót terheli a biztosítási díj. A kft. felé csak az autópálya-matrica kerül számlázásra. A használó útnyilvántartást vezet, és üzemanyagköltséget számol el. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség? Kell-e továbbra is útnyilvántartást vezetni? Mit kell, illetve mit lehet tenni magáncélú használat esetén?
Részlet a válaszából: […] Díjmentes bérbeadás esetén is a bérbeadót terheli acégautóadó-fizetési kötelezettség. A díjmentes bérbeadás "díját" – mint atérítés nélkül nyújtott szolgáltatás ellenértékét – a személygépkocsibérlőjének az igénybe vett szolgáltatások költségeként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Gépjármű-eredetvizsgálat díjának megfizetése

Kérdés: A társaság gépjármű-eredetvizsgálatot végez. Az autókereskedőkkel olyan megállapodást kötött, hogy minden 10. vizsgálat díját átvállalja a partneri kapcsolat megtartása érdekében. A folyamat a következő: a kereskedő, aki az autót vizsgáltatni akarja, kap egy csekket, amelyen befizeti a BM-nek (IRM-nek) a szolgáltatás díját. A befizetett csekk alapján végzi el a társaság a vizsgálatot. A BM-nek fizetett díj hatósági díj, áfamentes, fix összeg, tehát nem a társaság árbevétele. A BM a befizetett hatósági díj valamilyen hányadát átutalja egy holdingcégnek (X-nek), amely cég jutalékot ad a ténylegesen munkát végző társaságnak, az áfa felszámításával. A társaság a kereskedő helyett fizeti ki a BM-nek a 10. vizsgálat díját, X-től természetesen ennek is megkapja a jutalékát. (Így a szolgáltatás valójában nem ingyenes). Kérdéses a BM-nek fizetett 10. vizsgálat díjának elszámolása. A társaság egyéb ráfordításként számolja el. Nem lesz ez adóalapot növelő tétel? Kell-e erről a kereskedőnek igazolást adnia? Lehet-e ezt üzletpolitikai célú kifizetésnek tekinteni, és mint ilyent reklámköltségként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...társaság szolgáltatásának a díja, a társaságárbevétele, amelyet a társaságnak kell a harmadik cég felé az áfafelszámításával számláznia, és természetesen azon időszakra elszámolnia, amikoraz eredetvizsgálatot ténylegesen végezte. Az eredetvizsgálat díját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
1
2