Kedvezményes átalakulás

Kérdés: 1. Adott egy kft., melynek 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonosa.
2. Döntésük szerint egy jól körülhatárolható tevékenységet szeretnének "kivinni" a társaságból, kiválás útján.
3. A létrejövő társaságban szintén ugyanazon 2 magánszemély lenne a tulajdonos 50-50% arányban.
4. A kivitt vagyon bankszámlapénz (3 M Ft) + egy ingatlan (7 M Ft értékben).
5. A létrejövő társaság alapítói vagyona 10 M Ft, melyből 3 M Ft a jegyzett tőke része, és 7 M Ft tőketartalék [SZT 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
6. A létrejövő társaság mérlegfőösszege így 10 M Ft, melynek aránya a PK Kft.-hez viszonyítva 25%.
A fenti paraméterek ismeretében megfelel-e a kedvezményezett átalakulás feltételeinek a fenti átalakulás? (Tao-tv. 4. § 23/a. pont.)
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. § 23/a. pont szerint kedvezményezett átalakulás az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont szerinti társaság vesz részt, haa) a jogügylet révén a jogelőd tagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Utókalkulációval történő önköltségszámítás

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése meghatározza, hogy mikor, milyen esetben kötelező a saját előállítású termékek, végzett szolgáltatások közvetlen önköltségét az utókalkuláció módszerével megállapítani. Hogyan kell ezt értelmezni és megvalósítani a szolgáltatások esetében, különös tekintettel arra, hogy a szolgáltatások többsége az üzleti éven belül kezdődik és fejeződik be?

Részlet a válaszából: […] ...ismerete mellett határozható meg. A szolgáltatások vonatkozásában is lehet befejezetlen szolgáltatás, vagy befejezett, de még nem számlázott szolgáltatás, ezért az önköltségszabályzattal azok önköltsége megállapíthatóságát is biztosítani kell. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása

Kérdés:

Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Részlet a válaszából: […] ...megépült kerítést a két fél között a hosszúsága [tól–ig] alapján indokolt megosztani, és a hosszúságához rendelni a bekerülési (számlázandó) értékét. Természetesen a földterület (az erdő) nyilvántartásában is fel kell jegyezni (jegyeztetni), hogy mettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Közhasznú tevékenység bevételének minősítése

Kérdés: Egy közhasznú alapítvány, amikor a közhasznú tevékenységéből kapja a bevételt, akkor azt az árbevételre vagy egyéb bevételre kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenysége során vásárolt, illetve saját termelésű készletet értékesít, vagy szolgáltatást nyújt ellenérték ellenében, akkor a számlázott – áfa nélküli – ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatnia.Ha a közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj minősítése

Kérdés: Az oktatással foglalkozó kft. a vizsgadíjközpontba feltölt aktuális összegeket. A vizsgára való jelentkezésnél a vizsgaközpont megterheli személyenkénti nyilvántartással a céget, ezekről a tételekről gyűjtőszámlában számlázza a vizsgadíjakat. Az oktatással foglalkozó cég a tanulóknak számlázza a vizsgadíjat. A vizsgaközpont által számlázott vizsgadíj közvetített szolgáltatásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...lehet rá válaszolni.Feltételezzük, hogy a vizsgáztatók részére járó díjat és annak terheit a vizsgaközpont rendezi. Ezért azt gyűjtőszámlában, de a gyűjtőszámla mellékletében vizsgázónként megbontva számlázza az oktatással foglalkozó kft. felé. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Mezei leltár számlázása

Kérdés: Az "A" kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak, akiknek osztalékot fizettek 2022-ben. Osztalékként a kft. földjeit fizették ki 2022. 12. 31-én. Az őszi hónapokban több műveletet végeztek az átadott területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Ugyanezen tulajdonosoknak van egy bt.-jük, amelyik 2023-tól bérli a tulajdonosoktól az osztalékként kifizetett földeket. Hogyan kell az "A" kft.-nél 2022. 12. 31-én elszámolni a mezei leltár értékét? Számlát kell kiállítani az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, és azt kiszámlázni a földek átadásával egyidejűleg? Esetleg lehet számlázni a "B" kft.-nek is? Melyik eljárás a helyes? [A bérlő bt. vagy "B" kft.? Számlázásnál nem mindegy.]
Részlet a válaszából: […] ...nem térül meg, mert az a tulajdonosoknál vagy a bérlőnél realizálódik. Ezért a mezei leltár tételes adatait az áfa felszámításával számlázni kell.Kérdés, hogy a tulajdonosok vagy a bérlő felé. Ennek eldöntéséhez a tulajdonosok és a bérlők közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Felújítás vagy beruházás?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.
Részlet a válaszából: […] ...a saját előállítású eszközök aktivált értékének a beruházáskénti elszámoláshoz: T 161 – K 582 és T 581 – K 597;– a bontás számlázott költségei: T 161 – K 455, saját eszközökkel végzett bontás költségei: T 51-57 – K 1-4; aktivált értéke: T 161 – K 582...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Mobil kerítés eladása és telepítése – áfa

Kérdés: Egy hatóságibejelentés-köteles építkezéshez, az építési terület körbekerítéséhez mobil kerítéseket adunk el a partnernek, telepítéssel együtt. A partner ragaszkodik a fordított áfás számlához arra hivatkozva, hogy az egész építkezés fordított áfa alá esik, a mi megítélésünk szerint azonban mivel elsősorban terméket értékesítünk, és csak mellékszolgáltatásként telepítjük a mobil kerítéseket, ez semmiképpen nem tartozik az Áfa-tv. 142. §-a alá, és a számlánkat 27% áfa felszámításával kell kiállítanunk. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerint az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] ...– áfalevonási jogosultság keletkezik.Fentiekre tekintettel a támogatott sportszervezetnek a szolgáltatás teljesítésének időpontjában számlát kell kiállítania arról. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás áfa nélkül számított értéke,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Több éven át húzódó beruházás – devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja szerint az eszköz bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a beruházáshoz ... közvetlenül kapcsolódó – a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.
1
2
3
17