Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...142. §-ának a hatálya alá, így nem fordítottan adózik. Az eladó cégnek a piaci értéken történő értékesítésről kiállított számlán a 27 százalékos áfát fel kell számítania. A vevő társaság az így felszámított áfát olyan mértékben vonhatja le,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...a cégbejegyzést követően: T 171-172 – K 366;– az egyéb bevételként kimutatásra kerülő érték: T 9642 – K 8642 (a két számlán lévő összegek különbözete, az adott esetben egyértelműen egyéb bevétel, adózás előtti nyereség).Az alapító kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...a nem jogszabályi előírás alapján lekötött tartalékból: T 413 – K 4792.Az előbbiek alapján a kilépő tagot megillető összeg a 4792. számlán van (kültag kilépése esetén a számlán lévő összeg csak pozitív érték vagy nulla lehet). A Ptk. szerint ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetése terhére történik, az adómentesség nem vonatkozik az intézményre.Adófizetési kötelezettség az egyetem nevére szóló számla alapján, az áfát is tartalmazó összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 19,5% egészségügyi hozzájárulás (2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...adott válasszal hozzájárulni.2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül Széchenyi Pihenő Kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül (változatlan összeggel) béren kívüli juttatásnak, továbbá változás nélkül– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokról nem szólunk. Feltételezzük azt is, hogy a magánszemély nem egyéni vállalkozó, függetlenül attól, hogy a bérbeadásról számlát állít ki.Az Szja-tv. 16. §-ának (1) bekezdése alapján önálló tevékenység minden olyan tevékenység,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartalmára költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával, egyszerűsített számlával igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. Átalányként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a Korm. rendeletben foglaltak alapján kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...közé kell átvezetni;– a bevétel-, illetve ráfordításjellegű időbeli elhatárolásokat a megfelelő bevétel-, illetve ráfordításszámlára kell átvezetni;– a céltartalékot egyéb bevételkénti elszámolással kell megszüntetni.Jövőbeni követelés is lehet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen kötelezettség teljesítésére "kiadni szándékozott" épületet az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése alapján piaci értéken számlázni kell a tulajdonos felé (T 311 – K 961), az épület könyv szerinti értékének egyéb ráfordításkénti elszámolásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
1
2
3
23