Vagyonkezelésbe vett eszközök státusza

Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség­ként: T 4491 – K 4492. Ezzel biztosítva, hogy a vagyonkezelésbe vett eszközök nettó értékével egyezzen meg a 4491. számlán kimutatott kötelezettség. (Visszaadáskor: T 4491 – K 1, 2, 3.)A másik megoldás az, ha – a normál gyakorlattól eltérően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Eszközök kivezetése

Kérdés: Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy milyen technikai megoldással szabályos az eszközök könyveinkből történő kivezetése!
Részlet a válaszából: […] ...a bankbizonylat, behajthatatlan követelés esetén egy erre rendszeresített belső bizonylat, amelyet a behajthatatlanságról készült, és a számlakeretben meghatározott vezető által igazolt jegyzőkönyv támaszt alá.A fentiekben körülírt belső bizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Meghiúsult építési terv

Kérdés: A zrt. 4 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit beruházásként tartjuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti elképzelés meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...változása miatt feleslegessé vált. A feleslegessé vált épület (beruházás) felmerült költségeit (teljes összegükben) a beruházás számlájával szemben kell terven felüli értékcsökkenésként elszámolni (T 8664 – K 168).A társaságiadó-alap megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] ...Az átvétel történhet a "termékértékesítés" szabályai szerint, azaz a bérbevevő legalább a könyveiben még szereplő nettó értéket számlázza a bérbeadó felé az áfa felszámításával, amely összeget – mint a tárgyieszköz-értékesítés ellenértékét – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Nullára leírt tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Számlarendünk úgy rendelkezik, hogy a 0-ra leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközöket könyv szerinti bruttó értéken a 0. Számlaosztályban kell nyilvántartani. A számviteli törvény értelmében a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközök között kell kimutatni, ameddig azok tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Szabályos-e a nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközök kivezetése a 0. Számlaosztályba, ahol továbbra is bruttó értéken egyedi eszközként tartjuk nyilván és leltározzuk?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező. A számviteli előírásokbólegyértelműen következik, hogy a tárgyi eszközöket mindaddig a tárgyi eszközökközött (az 1. Számlaosztályban) kell kimutatni, amíg azokat a vállalkozásitevékenység során használják, függetlenül attól, hogy azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ..."Z" kft.-nek átadott – a biztosítékot jelentő – eszközöket az általánosszabályok szerint, jellemzően az áfa felszámításával számláznia kell, aszámlázott – áfa nélküli – értéket árukészletek esetén árbevételként, tárgyieszközök esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Nem használt programok kivezetése

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a tevékenységet, a működést tartósanmár nem szolgálja, akkor a besorolást meg kell változtatni.A cég igényeit jobban kiszolgáló számlázó- éskészletnyilvántartó program rendeltetésszerű használatbavétele után a régi programfeleslegessé válik (a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Kis értékű tárgyi eszközök elszámolása

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének és használatbavételének (az értékcsökkenési leírás egyösszegű elszámolásának) könyveléséről kérnék tájékoztatás.
Részlet a válaszából: […] ...Az 50 ezerforint alatti tárgyi eszközök elkülöníthetők a befejezetlen beruházások között,de indokolt erre a célra külön főkönyvi számlát nyitni.A vállalkozó választhat, hogy az 50 ezer forint alattitárgyi eszközök használatbavételekor:– egyik megoldásként a 126....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni a kötelezettségek teljesítésére adott vásárolt és saját termelésű készletek – áfát nem tartalmazó – számlázott, megállapodás szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában. Ez az előírás értelemszerűen alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Tárgyi eszközök kivezetése

Kérdés: Az új Szt. szerint a tartósan nem üzemelő gépeket nettó értéken ki kell vezetni a készletszámlára. Mi történik a "0" értékkel? Hogyan kell kezelni a "0 értékű" üzemelő eszközöket?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdésében foglaltakból következik, hogy amennyiben az eszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, a tárgyi eszközt át kell sorolni a készletek közé [ez utóbbit a 28....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.