Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja alapján a szerződés elszámolási egysége jogilag a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó szerződés egésze.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Értékcsökkenési leírás az eredménylevezetésben

Kérdés:

Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója eredménykimutatásának melyik sorában kell szerepeltetni az egyesület tárgyi eszközei után elszámolt tárgyévi értékcsökkenési leírást, amit a könyvelésben nem szerepeltethetünk, mivel az nem pénzforgalmi tétel?

Részlet a válaszából: […] ...gyakorolt hatását. Ehhez persze az szükséges, hogy a könyvelő ismerje az egyes sorok tartalmát.Mivel a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Ideiglenes bérleti díj bírói intézkedés alapján

Kérdés: Ideiglenes bírói intézkedés ideiglenes bérleti díj fizetését rendeli el. A bérbeadónak kell-e számlát kiállítania, vagy a bérleti díj fizetésére kötelezettnek az ideiglenes bírói intézkedés alapján kell a fizetési kötelezettségének eleget tenni? Amennyiben a bérbeadó az intézkedésnek megfelelő számlát állít ki, úgy a bérlő köteles-e a számlát befogadni? Milyen jogszabály alapján?
Részlet a válaszából: […] ...természetesen könyvelni kell a bérbeadónál is, és a bérlőnél is. Ha a bérlő nem könyveli az így kiállított számlát, akkor a számviteli alapelveket, a bizonylati elvet sérti meg, de megsérti a társaságiadó-alapot is (több adót fizethet). Ha a bérlő kijelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Részesedésnél értékvesztés elszámolása és az adóalap

Kérdés:

Szíveskedjenek ismertetni álláspontjukat a Tao-tv. 8. § (1) bekezdés r) pontja alkalmazásához. A hivatkozott jogszabályi hely szerint – kedvezményezett átalakulás esetén – az adóalap növelendő a beszerzési érték csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt összeggel. Ezek közül minek minősül a tárgyidőszakban elszámolt értékvesztés? Ugyanis, ami a beszerzési értéket illeti, az ettől nem változik. Egyrészt, mivel az értékvesztés könyvelési tétele T 874 – K 179, tehát a beszerzési érték a főkönyvi számlát nem érinti, másrészt a Számviteli tv. 47. §-a elszámolt értékvesztés jogcímen bekerülésiérték-csökkentési előírást nem tartalmaz. A másik, a könyv szerinti értékre vonatkozó adóalap-növelési kötelezettség pedig a könyv szerinti érték kivezetése esetére szól, márpedig a nettó érték kivezetéséről az állományból történő kikerülés esetén beszélhetünk. Az értékvesztés elszámolása (lásd fenti könyvelési tétel) nem jelenti a nettó érték kivezetését. Fentiek figyelembevétele alapján az elszámolt értékvesztés összegével növelni kell-e a tárgyévi taoalapot?

Részlet a válaszából: […] Az Szt. bekerülési értéket meghatározó előírása szerint (47–48. §) az eszközökre elszámolt és visszaírt értékvesztés nem módosítja a bekerülési értéket, az a könyv szerinti értéket módosítja.Az értékvesztés elszámolásával az eszköz továbbra is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke

Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, a gazdasági életben "a hit, a remény" nem jellemző elvek, ott a számviteli alapelveknek, az adott esetben az óvatosság elvének kell érvényesülnie.A kérdés szerint a részesedés megvételekor is mínuszos volt a zrt. saját tőkéje, a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.2. Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ezért annak alapelvi rendelkezései, pl. valódiság elve nem irányadó rá. Ugyanakkor az Szja-tv. és Art...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Hatósági áras termékeknél értékvesztés elszámolása

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységéből adódóan értékesít hatósági áras termékeket. Ezeknek a termékeknek a beszerzési ára a hatósági áras szabályozás miatt magasabb, mint az eladási ár, ezáltal az értékesítésükkor jelentős veszteséget realizálunk. Készletnyilvántartó rendszerünkben beszerzési áron tartjuk nyilván a készleteket. A december 31-én meglévő hatósági áras árukészletre kell-e értékvesztést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott Korm. rendeletekben sem találtunk ezen termékek értékvesztése elszámolásának kötelezettsége alóli felmentést. Valójában – számviteli szempontból – nincs alapos indok az értékvesztés elszámolása alóli felmentésre. Sőt, az óvatosság számviteli alapelvből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Készletekkel kapcsolatos bizonylatok megőrzése

Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?
Részlet a válaszából: […] ...a készletet nyilvántartásba kell venni. A készletnyilvántartás mindaddig létezik, amíg a készlet megvan, amíg nem selejtezték ki. A számviteli előírások következetes alkalmazása esetén a 10 éve meglévő készletnél már értékvesztést is el kellett számolni, amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Követelés elengedése

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati fegyelem és bizonylati elv alapvető követelménye, hogy a gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, és azt a bizonylat alapján kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni. A követelés elengedése is olyan gazdasági esemény, amely az eszközök, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...válasz a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó általános számviteli szabályokból következik. Mivel a cég a bank felszámolásának kezdetétől nem rendelkezik szabadon a bankszámlája felett, az elszámolási betétszámlát ettől az időponttól kezdődően meg kell szüntetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.
1
2
3
…
21