Számviteli bizonylat nélküli könyvelés

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 166–169. §-ai tartalmazzák. A számviteli törvény 166. § (1) bekezdése alapján számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Tőkeleszállítás tőkekivonással

Kérdés: A jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállításakor milyen időpontban meglévő arányos eredménytartalékot, tőketartalékot kell figyelembe venni és kifizetni a cégbírósági bejegyzés napján? Lehet-e közbenső beszámoló alapján évközi időpontra megállapítani a saját tőkét, illetve leszállítással arányos eredménytartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...– a törzstőkén felüli vagyonösszegét is. Nyilvánvaló, hogy a taggyűlésnek a tagokat megillető összegmegállapításakor olyan számviteli adatokkal kell rendelkeznie, amelyek atőkekivonással történő tőkeleszállítás időpontjában aktuálisak. Ezeket pedig aGt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Adásvételi szerződéstől való elállás elszámolása

Kérdés: 2003. december 30-án adásvételi szerződés jött létre a társaság és a magánszemély vevők között a halastó és építményei tárgyában. A vevők foglalót fizettek, a vételárat pedig a szerződés szerint részletfizetéssel rendezik 2004-ben. A vételár teljes megfizetéséig a tulajdonjog a társaságot illeti meg, az eladás tényét a földhivatalnál a tulajdonjog fenntartásával jegyezték be. Az értékesítésről az eladás napjával számla készült, a befektetett eszközök 2003. december 30-ával a könyvekből kivezetésre kerültek. A vevők a vételárat többszöri felszólítás ellenére sem rendezték, 2005. február 17-én elálltak az adásvételi szerződéstől, az ingatlanokat visszaadták a társaságnak, a foglaló a társaságnál maradt. 2005. februárban az eladásról kiállított számlát sztorníroztuk, az eszközöket kivezetéskori értéken vettük nyilvántartásba. Helyesen jártunk el? Önellenőrzést kellett volna végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...volt, az ingatlanok értékesítésének egyéb bevételkénti elszámolása, anyilvántartási értéknek a könyvekből történő kivezetése a számvitelielőírásokkal összhangban volt. A számviteli elszámolást nem befolyásolja a tulajdonjognaka vételár teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Hitel kimutatása készfizető kezesnél

Kérdés: Az MRP a kft. alapításához E-hitelt vett fel. Ez a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A hitelért a kft. készfizető kezes, de a hitel a kft.-nél nincs nyilvántartva. Nyilván kell-e tartani a hitelt?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés azon része, hogy a hitel és a további saját erő a kft. jegyzett tőkéjében van. A kft.-t az MRP alapította, és az alapításhoz szükséges törzstőke (jegyzett tőke) eszközeit a kft. rendelkezésére bocsátotta. A kft. szempontjából közömbös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.