Közigazgatási bírság továbbszámlázása

Kérdés: A közigazgatási bírság továbbszámlázása áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak -, arról nem kell számlát kiállítani, a pénzmozgást elegendő egyéb számviteli bizonylattal dokumentálni.(Kéziratzárás: 2022. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kata tételes adóját választó adózó vállalkozói tevékenységét gazdasági társaságban folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások tétes adójával adózó a vállalkozói tevékenységét megszünteti, magánvagyonával a Ptk., a cégtörvény, az Art., a számviteli törvény előírásai figyelembevételével új gazdasági társaságot alapít, illetve más vállalkozókkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

A vállalkozási tevékenység folytatása a kata alól kikerülő gazdálkodó szervezetnél

Kérdés: A katára vonatkozó előírások változása miatt – ügyvédi irodaként – nem tudom kisadózóként folytatni a vállalkozási tevékenységemet a 2022. évi XIII. törvény szerint. Mi a teendőm? Az ügyvédi iroda a számviteli törvény hatálya alá kerül szeptember 1-jétől akkor is, ha egyetlen tagja van?
Részlet a válaszából: […] ...cég, betéti társaság, közkereseti társaság, ügyvédi iroda az Szt. 2/A. §-ának (2) bekezdése szerint attól a naptól köteles a számviteli törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Közigazgatási díj elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk egy gazdasági társaság, amely a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (9) bekezdése alapján a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult. A társaság fő tevékenysége az alapító okiratban ennek megfelelően "8411 '08 Általános közigazgatás". A fenti tevékenység végzése kapcsán a társaságot a 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A társaság ezen a jogcímen számlát állít ki, mely az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősül, nem eredményez adóalanyiságot. A társaság csak ezt a tevékenységet látja el, a befolyó igazgatási szolgáltatási díj jelenti a költségei egy részének forrását. A fennmaradó költségei támogatásból finanszírozottak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a társaságot megillető igazgatási szolgáltatási díj a számviteli törvény alapján a 72. § (1) bekezdés értelmében – nem egyéb bevételnek, hanem – értékesítés nettó árbevételének minősül? Ezzel együtt alapját képezi-e az iparűzési adónak?
Részlet a válaszából: […] A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (Mozgókép tv.) 35. § (9) bekezdése alapján a kérdésben említett gazdasági társaságnak közigazgatási hatósági jogköre van a filmforgatás engedélyezésére a Mozgókép tv. IV. fejezetében meghatározott ügyekben. A gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...Egyéb rendelkezés híján a nettó árbevételt a Htv. 52. § 22. pont a) alpont szerint kell megállapítani (röviden: a számvitelről szóló törvény szerinti nettó árbevétel tartozik ide). Ennek értelmében a hallgatók által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...fióktelep a külföldi vállalkozás része, de működése, tevékenysége során az önálló vállalatra vonatkozó jogi, adózási, számviteli stb. előírások alkalmazása a fióktelepre is kötelező.A magyarországi fióktelep által használt eszközöknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása

Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági tevékenységről az Szt. 7/B. §-a szerint a kezelt vagyon vonatkozásában kell beszámolni. A nyilvántartás alapjául szolgáló számviteli bizonylatok pedig a kezelt vagyon »általános jogalanyiságának« hiányában többek között a vagyonkezelő által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. hatálya alá.Az Eva-tv. hatályon kívül helyezése miatt az eva szerinti nyilvántartást vezető bt.-nek vissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá, a számviteli törvény előírásai szerint kell 2020. január 1-jétől eljárni. A visszatérést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...a kivaalanyiság, a megszűnéssel lezárul a vállalkozás adóéve, és új adóév kezdődik. A lezárt kivás üzleti évről az adóalanynak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kiva­alanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
Részlet a válaszából: […] ...terjedő időszakról, mint olyan időszakról, amelyről Szt. szerinti beszámolót kell készíteni. A kivaalanyiság időszaka alatti számviteli beszámoló a kisvállalati adót támasztja alá, a társaságiadó-alanyiság időszakában pedig a társasági adót. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.
1
2
3
6