Hiányzó kreditpont pótlása

Kérdés: Pénzügyi és Számviteli Főiskolát végeztem 1974-ben. Könyvvizsgáló lettem 1986-ban, az elmúlt években is ezen a területen dolgoztam. Jelenleg saját cégeinket könyvelem. Regisztráltam mérlegképes könyvelőként és adószakértőként. 2023-ban 4 pontom hiányzik a kreditpontokból. Jelenlegi jogszabályok alapján van-e jogorvoslati lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Nyomós indokkal (pl. tartós betegség, amit orvossal kell igazoltatni) van kimentési lehetőség, amihez kapcsolódó kérelem a mérlegképes és adószakértői területen is 2024. március 31-ig küldhető be a Pénzügyminisztériumba (csak a 2023. évi továbbképzés alól kérhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Kétéves szabály értelmezése

Kérdés: A kkv 2 éves szabályának értelmezését szeretném pontosíttatni. A vonatkozó törvényben a "beszámolóval lezárt év" kifejezés szerepel (ha jól emlékszem), ez a kritikus rész. A konkrét példánk: 2018-2019-ben meghaladtuk a kkv-kritériumokat. 2020 áprilisában elkészült a 2019-es év beszámolója. A beszámolóval lezárt évünk a 2019-es év. Eszerint 2020. 01. 01-től minősülünk nagyvállalatnak, vagy csak 2021. 01. 01-től? Adószakértő álláspontja a 2020. 01. 01. volt, de a Számviteli Levelek egyik 2019-es válaszában a másik értelmezés szerepel, emiatt szeretném tisztázni. Folytatva mindezt, 2020 és 2021 években újra belefértünk a kkv-kritériumokba. A 2021-es év 2022 áprilisában már beszámolóval lezárt év lesz. Ennek alapján 2022. 01. 01-től minősülünk újra kkv-nak, vagy csak 2023. 01. 01-től?
Részlet a válaszából: […] A besorolásnál a mutatókat a Kkv. tv. 5. § (1) bekezdése szerint az utolsó beszámoló adatai alapján kell figyelembe venni. A beszámoló alatt elfogadott beszámolót kell érteni. E szerint kell eljárni a Kkv. tv. 5. § (3) bekezdése szerinti ún. kétéves szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Épület bontásának, újak létrehozásának elszámolása

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.
Részlet a válaszából: […] ...további megbontása is szükséges, erre még visszatérünk!)A bontási költség számításba vételére két lehetőség van a számviteli törvény 47. §-ában. Az egyiket az (5) bekezdés tartalmazza, mely szerint építési telek és rajta lévő épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Az adószankciók átvállalása

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság az adótanácsadó, a könyvelő hibájára visszavezethetően adóhiányt állapít meg, annak áthárítása milyen adózási következményekkel jár? Hogyan érinti ez az szja-, illetve a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottak számviteli-elszámolási részét a Számviteli Levelek 23. számában a 453. kérdésre adott válaszban már bemutattuk. Itt kizárólag az adóalaphoz kapcsolódó szabályokkal foglalkozunk.Az Art. 20. §-ának (8) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Ki lehet adószakértő? Mérlegképes könyvelők regisztrálása

Kérdés: Változott-e az adószakértői működés engedélyezési rendje? Hogyan történik a mérlegképes könyvelők regisztrálása?
Részlet a válaszából: […] ...büntetlen előéletű személy kaphat, aki az adott szakterületen egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és az alább felsorolt pénzügyi-számviteli szakképesítések bármelyikével,= az adótanácsadói képesítés rendjéről szóló 66/1987. (XII. 10.) PM rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.