100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése

Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
Részlet a válaszából: […] ...valamint a vonatkozó 2022. évi értékcsökkenést. És onnantól a tényleges évi vonatkozó értékcsökkenést. Ez a megoldás megfelel a számviteli törvényben rögzített összemérés elvének?Válasz: Egyáltalán nem felel meg! Tekintettel azonban arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Többéves beruházás, felfüggesztett fejlesztés

Kérdés: Társaságunk a 2020. évben külső vállalkozások bevonásával többéves beruházást indított el, amelynek célja egy saját igényeknek megfelelő szoftver (rendszer) beszerzése, fejlesztése, amelyet a társaságunk kizárólag vállalkozási tevékenysége érdekében kíván használni. Ezen fejlesztések még nem kerültek aktiválásra, aktiválásig a felmerülő kiadásokat (bérköltség, szoftverfejlesztő vállalkozói díj, felhasznált szoftverek stb.) a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között tartjuk nyilván. A gazdasági körülmények megváltozása és egyéb indokok miatt a tervezett rendszer fejlesztését a 2023. évben – felső vezetői döntés alapján – felfüggesztették, és egy későbbi, bizonytalan időpontban egy másik, hasonló alternatív rendszer bevezetéséről fognak dönteni.
A társaság elképzelése szerint:
1. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben nem hasznosulnak, kivezetésre kerülnek a vagyoni értékű jogok közül terven felüli értékcsökkenésként. Ekkor a Tao-tv. 8. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a társaságnak növelnie kell az adózás előtti eredményt az Szt. szerinti adózás előtti eredmény terhére (a mérlegfordulónappal vagy a kivezetés időpontjával) elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel. Míg a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a terven felüli értékcsökkenés adóalapnál érvényesíthető összege a Tao-tv. 1. és 2. melléklete szerint.
2. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amik a jövőben szellemi értékként hasznosulnának, átsorolásra kerülnek a szellemi termékek közé, taohatásuk nincs.
3. A felfüggesztett fejlesztések azon részei, amelyek kapcsán nem egyértelműen dönthető el, hogy a jövőben a fejlesztések során hasznosíthatók-e, a (nem aktivált) vagyoni értékű jogok között maradnának a későbbi felülvizsgálati időpontig.
A kérdés az, hogy a társaság helyesen, a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár-e el, amennyiben a fent leírtakat alkalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírtak elolvasása után arra a következtetésre jutottunk, hogy aki azt leírta, az a számviteli és az adózási ismereteket távolról sem ismeri. Ezért elő­ször helyére kell tenni a számviteli és a Tao-tv. előírásaival ellentétes részeket.A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválása

Kérdés: Mikor kell (kell-e) aktiválni a kísérleti fejlesztés költségeit?
Részlet a válaszából: […] ...(és lesz gyártás) időszakában az aktivált költségek – értékcsökkenési leírás formájában – hozzárendelhetők.A nemzetközi számviteli gyakorlat szerint a kísérleti fejlesztés költségeit csak akkor aktiválják, ha– a termék vagy gyártási folyamat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Idegen ingatlanon végzett beruházások átadása

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. A közhasznú feladatellátáshoz önkormányzati ingatlanokat kapott a társaság ingyenes használatra sok évvel ezelőtt. Az ingyenes használatra kapott ingatlanon az elmúlt években, évtizedekben jelentős összegű beruházások történtek, amelyek egy része a társaság saját forrásából valósult meg, míg más részükre a tulajdonos önkormányzat támogatást biztosított. A támogatás az értékcsökkenés arányában kerül feloldásra, halasztott bevételként szerepel a társaság könyveiben. Ezen beruházások aktiválása a társaságnál történt meg, a társaság könyveiben szerepelnek mint idegen ingatlanon végzett beruházások. Milyen módon, milyen számviteli elszámolás mellett van lehetőség az ingyenes használatba kapott önkormányzati ingatlanokon saját forrásból, illetve önkormányzati támogatásból megvalósított beruházások önkormányzat részére történő átadására, a halasztott bevételként kimutatott támogatásösszegek kivezetésére?
Részlet a válaszából: […] Az első lépés az, hogy a közhasznú feladatellátáshoz kapott önkormányzati ingatlanok ingyenes használatbavételét meg kell szüntetni, az ingyenes használatot szabályozó megállapodást (szerződést) közös megegyezéssel meg kell szüntetni.Az ingyenes használatot szabályozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése

Kérdés:

Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)

Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 80/2023. (III. 14.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Vegyes tulajdonú ingatlanok kezelése

Kérdés: A kft. tulajdonában van: belterület 6520/2. hrsz.-ú beépített területű ingatlan, egy magánszemély (a kft. ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2. hrsz.-ú ingatlan (telek), amelyet a kft.-nek használatra átadott. Folyamatban lévő beruházás miatt szükségessé vált a telekösszevonás, amelynek következtében egy helyrajzi számon, a 6524/2. szerepel a nyilvántartásban. Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában, jogosult az ingatlan felett rendelkezni. Valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély is azokon az ingatlanokon, épületeken, ami a kft. könyveiben szerepel? Ha valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a kft. könyveiben? A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...álló épületet önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. A kérdés szerinti esetben is ez utóbbi javasolható.A számviteli előírások azonban nem feltétlenül ragaszkodnak a tulajdonjoghoz. [Lásd Szt. 23. §-ának (1) bekezdése.] Ahhoz viszont igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi díj) számviteli kezelése

Kérdés:

Hogyan kell a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat elszámolni?

Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) és az e törvény végrehajtásáról szóló 80/2023. (III. 14.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

EPR-díjat hogyan kell könyvelni?

Kérdés:

A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jogszabályok kiterjesztett gyártói felelősségi díjról szólnak.A számvitel elszámolás során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény), illetve a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Létrehozott gép – elmaradt aktiválás

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
Részlet a válaszából: […] ...terv szerinti értékcsökkenési leírásával arányosan lehetett volna véglegesen egyéb bevételként elszámolni.A kérdésben leírtak sem számvitelileg, de műszakilag sem megalapozottak, sőt valószínűtlenek. Egy gép létrehozatala, előállítása semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között

Kérdés:

A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 303. számában a 6245. kérdésre adott válaszban valóban azt írtuk, hogy a sporteszközök terv szerinti értékcsökkenési leírása összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Könyvelési tételt nem tettünk mellé, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.
1
2
3
15