Közigazgatási bírság megtéríttetése

Kérdés: Bérbe adott személygépkocsinkra közigazgatási bírságot szabtak ki. A bírságot megtéríttetjük a bérlő társasággal. Milyen bevételi számlán kell nyilvántartanunk számviteli szempontból az így kapott bírságot, amelyet cégünknek a bérlő társaság megtérít? Helyes-e az egyéb bevételeket, azon belül is a kapott bírságokat, késedelmi kamatokat, kártérítéseket főkönyvi számlán nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdező által kiszabott és ténylegesen megfizetett közigazgatási bírságot az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, a bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő részben vagy egészében nem fogadta el, nem ismerte el. Az el nem ismert ellenértéket a számviteli előírások szerint könyvelni, árbevételként, fizetendő áfaként elszámolni nem lehetett, tehát az nem szerepelhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Késedelmi kamat szabályozása

Kérdés: A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos elszámolások a szabályozás módosulásával tisztázódtak. Mi a helyzet a késedelmi kamattal?
Részlet a válaszából: […] ...szemben, ha a tartozást a mérlegfordulónapig nem fizették meg.A késedelmi kamat esetében nincs lehetőség arra, hogy a vállalkozó a számviteli politikában rendelkezzen jelentős, illetve nem jelentős összegű késedelmi kamatról. A késedelmi kamatról való döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Behajtási költségátalány – törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek különböző számaiban az új Ptk. hatálybalépésétől kezdődően foglalkoztunk a behajtási költségátalány elszámolásának kérdésével. Az új Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésével előírtak a kötelezettet arra kényszerítették, hogy könyvelnie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges akkor is, ha a pótbefizetést eszközök átadásával "fizetik vissza".A pótbefizetés és visszafizetés számviteli elszámolására 2015. január 1-jétől tartalmaz előírást a számviteli törvény.Pótbefizetésre kötelezettnél az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...2016. március 15-e előtt 3 millió forintra fel kell emelni. De hogyan kell elszámolni?Az új Ptk. nem tartalmaz elszámolási szabályt. Sőt a számviteli törvény 2015. évi módosítása sem. Így a jogalkalmazónak kell az új Ptk. hivatkozott előírását a jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A 6441. és 6449. kérdésre adott válaszukat olvasva, azok elgondolkodtattak. A szerződésekkel, kötelmekkel kapcsolatosan általános szabály, hogy az új törvényt a Ptk. hatálybalépését – azaz 2014. március 15-ét – követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. A hatálybalépés előtt létrejött szerződésekre a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályozását kell alkalmazni. Az Önök válaszában ez áll: "A Ptk. előírását megszegve jár el az a kötelezett, amelyik 2014. január 1-jétől nem könyvelte a költségátalány miatti tartozását." Mikortól kell alkalmazni a behajtási költségátalányt?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 313. számában a 6441. és 6449. számú kérdésekre adott válaszból ugyan következhet a kérdés szerinti ellentmondás, de a jelölések figyelembe­vételével az feloldható. (A 2014. március 15-étől hatályos Ptk.-t általában új Ptk.-ként jelöltük,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Költségátalány elszámolásáról

Kérdés: A költségátalányról már több véleményt olvastam. Örömmel venném, ha össze lehetne foglalni, hogy azt kinek, mikor kell könyvelnie, előírnia, ennek mi a bizonylata, az adóalapra hatással lehet-e? Ha nem állítanak ki róla bizonylatot, bizonylat hiányában kell-e akár a vevőnek, akár a jogosultnak könyvelnie, adóalapot módosítania?
Részlet a válaszából: […] ...még nem utalta át.Mivel a jogosult a nyilatkozattal – a könyveiben ki nem mutatott – követeléséről mond le, ennek a nyilatkozatnak a számviteli bizonylatokkal szembeni követelményeknek kell megfelelnie. Ezért azt csak írásban teheti meg a jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Késedelmi kamatról lemondás

Kérdés:

A NAV 2014. augusztus 7-én közzétett tájékoztatása rendezi a behajtási költségátalány elszámolására vonatkozó polgári jogi, adójogi és számviteli rendelkezéseket. Eszerint a jogosult a behajtási költségátalányról lemondhat. A késedelmi kamat tekintetében is van lehetőség annak a lemondására és a behajtási költségátalányra vonatkozó elszámolási szabályok alkalmazására?

Részlet a válaszából: […] ...mutatható ki.Megjegyzés: a kérdésben hivatkozott NAV-tájékoztató címe: A behajtási költségátalány polgári jogi és adójogi (illetve számviteli) megítélése. A tájékoztató valójában a behajtási költségátalány bevezetésével okozott problémát igyekszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
1
2