Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...utalva a szabályozások különbözőségeiből adódó eltérésekre is.Kijelölésre javasolt számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadója553. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...több, mint a valós juttatás összege!A felbruttósításhoz kapcsolódóan:A munkavállaló szempontjából – általában – a bérből 15% személyi jövedelemadót, 18,5% különböző járulékot kell levonni. Így a nettó jövedelem a bruttó 66,5%-a. Ebből következően a 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...kívüli juttatás (étkezési célra)– éves szinten 96 ezer forint, az adóalap az 1,18-as szorzóval 113.280 Ft;– az adóalap 15 százaléka személyi jövedelemadó (16.892), 14 százaléka egészségügyi hozzájárulás (15.859);– a munkáltatót terheli: 96.000+16.892+15.859 =...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Béren kívüli juttatás társas vállalkozásnál

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa megbízásos jogviszonyban ügyvezető is, amelyért díjazását havonta felveszi. A Tbj-tv. alapján a társas vállalkozóra vonatkozó szabályok szerint személyesen közreműködik a cégben mint művezető. Ezért a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. Adható-e ezen tagnak kedvezményes étkezési utalvány?
Részlet a válaszából: […] ...közreműködés nem munkaviszony vagy megbízásos jogviszony keretében történik, akkor a tag részére kedvezményesen (16 százalék személyi jövedelemadó, 14 százalék egészségügyi hozzájárulás a jövedelem 1,19-szorosa után) adható az Erzsébet-utalvány az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Erzsébet-utalvány elszámolása egyéni vállalkozásnál

Kérdés: Mi az Erzsébet-utalvány és SZÉP kártya helyes elszámolása egyéni vállalkozó esetében?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni értékre fordított kiadást és annak közterheit. Az említett juttatások értéke és annak 1,19-szerese után fizetett 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás tehát költségként számolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Munkahelyi étkezés átcsoportosítása

Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkahelyi étkezésre pénzben adnak havi 5000 Ft-ot, akkor az a dolgozó munkaviszonyára tekintettel adott, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, még akkor is, ha minden dolgozónak egyenlően ugyanazt az összeget adják. Az ilyen juttatásnak nincs köze a munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén

Kérdés:

Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Részlet a válaszából: […]   A válasz röviden az, hogy jól gondolják. Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.