Nőnapi virág, húsvéti nyúl elszámolása

Kérdés: A cafeteria és egyéb meghatározott juttatások 2019. 01. 01-i szigorítása kapcsán kérdezem: ha egy cég szeretne nőnapra virágot, húsvét alkalmával, illetve mikulásra a dolgozók gyerekeinek csomagot juttatni, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...között kell kimutatni. Az áfát is magában foglaló bekerülési értékének 1,18-szorosa minősül adóalapnak, az adóalap 15%-át kell személyi jövedelemadóként, 19,5 százalékát szociális hozzájárulási adóként bevallani és befizetni a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Cafeteria "bérben"

Kérdés: Cégünknél megmaradt a cafeteria-rendszer, de belekerült, hogy lehet "bérben" is kérni az összeget. Jól gondoljuk-e – habár bérként adózik –, hogy nem bérköltségként, hanem a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni az ilyen címen számfejtett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettségként: T 559 – K 4712. A munkavállalóval szembeni kötelezettséget csökkenti a munkavállalót terhelő személyi jövedelemadó, továbbá a bérjárulékok: T 4712 – K 462, 463-1, de el kell számolni a munkáltatót terhelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Lakásbérlet díjának elszámolása

Kérdés: Egy közel 100 főt foglalkoztató társaság 2 lakást bérel a városban. A cég kötött szerződést a bérbeadóval. A lakásokban 1-1 fő dolgozóját szállásolja el, akik messze laknak a cég székhelyétől, nem tudják megoldani a mindennapi hazautazást. A lakások a feltételek hiánya miatt nem minősülnek munkásszállásnak. A belső szabályzatában a cég rögzítette, hogy a cégtől 200 km-nél távolabbi lakóhellyel rendelkező dolgozóinak albérletet biztosít. A cég a lakásbérleti számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat. Helyesen jár-e el a cég, amikor ezt a fajta juttatást cafeteriaelemként kezeli, vagy az albérlet biztosítása (albérleti hozzájárulás címén) a munkavállalónál kellene, hogy összevonandó jövedelemként jelentkezzen?
Részlet a válaszából: […] ...számlák után minden hónapban megfizeti az Szja-tv. 70. §-a szerinti adókat, a számla értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást. Az alkalmazott adózási móddal kapcsolatban a belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Hitel törlesztőrészletének fizetése

Kérdés: A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, azonos feltétel szerint meghatározott dolgozói csoportnak járnak, és a közterheket (a juttatás 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, összesen 51,17 százalék) a munkáltató fizetheti.Ilyennek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Cafeteriajuttatás két munkáltatónál

Kérdés: A munkavállaló két munkáltatóval áll munkaviszonyban, és mindkét esetben jogosult cafeteriajuttatásra. Mindkét munkáltatónál a cafeteria alapja a munkavállaló választása meghatározott elemek közül. Ezen nyilatkozat alapján – amely tartalmazza azt is, hogy más munkáltatótól ilyenben nem részesül – 2012. január, február, március hóra kapott önkéntes egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást "A" munkáltatójánál és "B" munkáltatójánál is. A márciusi utalást követően derült ki, hogy a munkavállaló helytelenül nyilatkozott, és nem kaphatta volna mindkét helyen a munkáltatói hozzájárulást. Ennek javítása hogyan történhet?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást. Amásik munkáltatónál azonban ezt – mivel nem kaphatta volna – bérjövedelemnekkell tekinteni, ezért utólagosan személyi jövedelemadót, járulékot kell amunkavállalótól levonni, illetve a munkáltatónak ez után a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Erzsébet-utalvány több munkaviszony esetén

Kérdés:

Több munkavállaló is további munkaviszonyt létesített cégeinknél. A főállású munkaviszonyukban 2012-ben a havi 5000 Ft összegű Erzsébet-utalványt fogják kapni, mint béren kívüli juttatást. A törvényt úgy értelmezzük, hogy a munkavállalónak nyilatkoznia kell, hogy más cégnél kap-e béren kívüli juttatást, és csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja a juttatást kedvezményes adózással. Jól gondoljuk?

Részlet a válaszából: […]   A válasz röviden az, hogy jól gondolják. Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak fogyasztásra készétel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Végtörlesztés a cafeteria rendszerében

Kérdés: A takarékszövetkezet a 2012. évi cafeteria rendszerébe a végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatást is beépítené a többi – szja szempontjából – cafeteriába tartozó elemmel együtt. A dolgozók választhatnak a végtörlesztés és az egyéb elemek között. Ebben az esetben is adómentes mind a kifizető, mind a munkavállaló szempontjából a végtörlesztés?
Részlet a válaszából: […]  A végtörlesztéshez adható munkáltatói támogatásokkal aSzámviteli Levelek 259. számában az 5292. kérdésre adott válaszban részletesenfoglalkoztunk.A végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtható kölcsön. Az ígynyújtott kölcsön és a cafeteria rendszerébe tartozó elemek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...általában januárbanbiztosítják a munkavállaló részére, ezért a juttatás hónapja január, a januáriszja-bevallásban kell a személyi jövedelemadóját megfizetni, s januárra kell aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között is az adóval együtt elszámolni.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Cafeteria terhére vásárolt számítógép átadása

Kérdés: Cégünk 2008-ban munkavállalóinak 2008. és 2009. évi cafeteriajuttatásuk terhére számítógépet vásárolt. Az eszközök aktiválásra kerültek, és két év letelte után kerülnek a dolgozók tulajdonába. Milyen formában kell elszámolni a könyvelésben 2008-ban és 2009-ben a személyi jellegű kifizetések között a felhasznált juttatást, és milyen bizonylat szükséges az elszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles természetbeni juttatásnak minősül. A piaciérték alapján meg kell fizetni az áfát, a piaci érték alapján 54 százalékosszemélyi jövedelemadó és a személyi jövedelem­adóval növelt piaci érték alapján27 százalékos társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 18.