Szövetkezet megszüntetése végelszámolással

Kérdés: A mezőgazdasági szövetkezet 1992-ben alakult. A 2000-es években részleges átalakulással létrejött egy új mezőgazdasági rt. A szövetkezet a mai napig létezik, bár gazdasági tevékenységet nem folytat. A szövetkezet a 2018. 07. 18-i döntés szerint végelszámolással, jogutód nélkül megszűnik. Ez a dátum a végelszámolás kezdő időpontja is. A szövetkezet ingatlanokkal rendelkezik, pénzeszköze minimális. A jegyzett tőkében szerepel üzletrész, ami nevesített vagyonból származik. Ezt hogyan kell kezelni? Annak idején ennek az üzletrésznek a tulajdonosai nem akarták átruházni üzletrészüket sem az állam, sem más számára, így maradt a szövetkezetnél. Van olyan üzletrész, amely hagyatéki eljárásban szerepel. Mivel a szövetkezet csak tárgyi eszközökkel rendelkezik, amelyeket nem tud értékesíteni, van-e arra lehetőség, hogy ezekért az üzletrészekért eszközt adjon cserébe? A vagyonfelosztási javaslatban a tagok eszközt kapnak, van-e annak adózási, esetleg különleges számviteli vonzata? Milyen teendői vannak ezzel kapcsolatosan a szövetkezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...részjegynek az átalakulás befejezésekor lezárt névértékét. (Árfolyamnyereség a különbözet összege, amelyet 15 százalék személyi jövedelemadó és 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó terhel!)Mint már említettük, meg kell állapítani, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Szövetkezeti üzletrész értékesítése

Kérdés: Adott egy jelenleg 200 000 Ft névértékű szövetkezeti üzletrész, amely a jegyzett tőke része. Eredeti, 1992. évi nevesítésekori, szerzéskori névértéke 1 M Ft volt (a csökkenés veszteségleírásból következett be). A szövetkezet a szabad eredménytartalék terhére jegyzett-tőke-emelést szeretne végrehajtani, az eredeti, 1 000 000 Ft névértékre. Ha a szövetkezeti tag a jegyzett-tőke-emelés után értékesíti üzletrészét, például 1 400 000 Ft-ért, akkor az árfolyamnyereség milyen összegű, amely után a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...visszaállított üzletrészét 1 400 000 forintért értékesíti, akkor az eredeti szerzési értéket meghaladó 400 000 Ft képezi a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás alapját (400 000 forint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...kapott ellenérték (az üzletrész névértéke) és a szerzési érték különbözete – árfolyamnyereségként – 20 százalékos személyi jövedelemadó alá esik. (A szerzési érték a szövetkezet által 1992. december 31-e előtt kihirdetett jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti szerzési érték különbözete (ha a piaci ár a magasabb) árfolyamnyereségnek minősül, és utána a magánszemélynek 20 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie, amit az rt.-nek le kell vonnia az ellenértékből. Az ellenértéknek a szokásos piaci árat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. előírásainak megfelelően kell költségként elszámolni (jellemzően a személyi jellegű egyéb kifizetések között), a kifizetések személyi jövedelemadójára, a kapcsolódó társasági adóra az általános előírások vonatkoznak, a sajátosság az, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.