Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] ...a béren kívüli juttatások, amelyek elő­zetesen felszámított általános forgalmi adója nem vonható le, így az áfa alapjával együtt a személyi jellegű egyéb kifizetések között (55. számlacsoport), azaz költségként kell elszámolni.(Kéziratzárás: 2022. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...díjat (a társaság szempontjából végleges kifizetés) – a magánszemély "helyett" fizetett összegként, biztosítási díjként – a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell a fizetéskor elszámolni.Ha a biztosító teljesítésére korlátozás nélkül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási díjként a nettó összeg kerül átutalásra, az átutalt összeget fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a 471. számlával szemben (T 559 – K 471, 500 E Ft). A 471. számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik.A 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 2019. január 1-jétől hatályos 20. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül– a Szocho-tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,– a Szocho-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások és személyi jövedelemadója553. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések554. Jóléti és kulturális költségek559. Egyéb személyi jellegű kifizetések551. Béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót, az 1,5% szakképzési hozzájárulást – (195 Ft), (15 Ft) – megfizetnie. Az ilyen jellegű költségtérítés a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolandó el, a már hivatkozott, az utazásijegy-vásárlást igazoló számla alapján: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Adómentes juttatások elszámolása

Kérdés: A nem pénzben kapott adómentes juttatásokat az Szja-tv. 1. számú melléklete részletezi. Ezek többsége tételesen nem szerepel a személyi jellegű egyéb kifizetések között, ennek ellenére elszámolhatók ott?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy azok a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak, mivel azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek. A kifizető által a természetes személy részére teljesített olyan kifizetések, elszámolt összegek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Munkavállalói csoportok béren kívüli juttatása

Kérdés: Társaságunk 2006 óta szabályzatban határozta meg a munkavállalói béren kívüli juttatási rendszerét és az elszámolás módját. A szabályzatot a szakszervezet is jóváhagyta. A munkavállalói csoportok egységes havi keretösszeggel rendelkeznek. 2019. évre kialakított szabályzatunk jövedelemként adózó választható elemként tartalmazná a készpénz juttatását is, maximálva a havi keretösszeg bizonyos százalékában. Az így meghatározott készpénzjuttatási keretből a munkáltató a munkavállalókat terhelő adót és járulékot levonja, a bruttó készpénzköltségkeret összege után a szociális hozzájárulási adót megfizeti. A juttatást a munkavállaló munkabérutalásra szolgáló bankszámlájára, havonta a munkabérfizetéssel egy időben utaljuk át. Az így adott készpénzjuttatás számvitelileg elszámolható-e – hasonlóan az önkéntes pénztári hozzájáruláshoz – személyi jellegű egyéb kifizetésként, vagy a bérköltségbe tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést teljes terjedelmében idéztük. A rövid válasz az, hogy a leírt módon adott készpénzjuttatás sem személyi jellegű egyéb kifizetésként, sem bérköltségként nem számolható el.A Számviteli Levelek 390. számában a 7672. kérdésre adott válaszban leírtuk, hogy 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...költsége az 52. számlacsoportban,= a felmerült munkabér és járulékai az 54. és 56. számlacsoportban,= a közvetlenül felmerült személyi jellegű egyéb kifizetések az 55. számlacsoportban,– az üdülőben biztosított reggeli közvetlen költségei:= a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Személyi jellegű egyéb kifizetések járulékai

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetések járulékait hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű egyéb kifizetések különböző jogcímen merülhetnek fel. Általános szabálynak kell tekinteni, hogy azon a számlán kell könyvelni a személyi jellegű egyéb kifizetések személyi jövedelemadóját, amely jogcímhez az kapcsolódik. Így– a béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.
1
2
3
4