Rendezvényszervezés adóztatása

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?
Részlet a válaszából: […] ...rendezvényszervezés szolgáltatást igénybe vevő és a szolgáltatást nyújtó a köztük lévő szerződésben megállapodhatnak arról is, hogy a rendezvényszervező komplett szolgáltatást nyújt, és azt ilyen formában, egy tételben számlázza. Ha a rendezvényszervező egy tételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel;– amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (mert például szerződés nem támasztja alá);– amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.Természetesen az Áfa-tv. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás nyújtója – a törvényi előírás szerint – köteles előzetesen írásbeli értesítést küldeni a partnerének (a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének), amely értesítésnek tartalmaznia kell:– a behajthatatlan követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Üzletrész átruházása

Kérdés: Ügyfelem szeretné átruházni kft.-jét más személyre vagy más vállalkozásra. Kell-e könyvvizsgálói közreműködés, láttamozás a cégbírósági beadványhoz? Átruházható-e, ha a saját tőke negatív 5 M Ft, a tőketartalék 1 M Ft, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...átruházására vonatkozó előírásokat a Ptk. 3:167-3:169. §-ai tartalmazzák.A kérdező nem ír arról, hogy a kft. társasági szerződése támaszt-e, illetve milyen korlátokat támaszt az üzletrész átruházásához (kívülállóra egyáltalán átruházható-e). A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...előírt feltételek mellett ilyen jogcímen történik a befizetés. Ez viszont nem tekinthető kölcsönnek! Ha a tagok által, a társasági szerződés által meghatározott módon és mértékben történt a pótbefizetés, akkor azt a lekötött tartalékba kellett helyezni (T 384...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 18. § (1) és (2)bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. A 18. § (2) bekezdéseszerinti feltétel, hogy a szerzőa) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményekéntbelföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, amely az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Elszámolás a bt.-ből kilépő beltaggal

Kérdés: Az 1 millió forint jegyzett tőkéjű betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A kültag tulajdoni hányada 50%, a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjével felel. A beltag 2008. 04. 30-án kilépett. Ekkor a bt.-nek a jegyzett tőkén kívül 3653 ezer forint mínusz eredménytartaléka volt (a forrásoldalon 2800 ezer forint adótartozás, az eszközoldalon 147 ezer forint készpénz). Hogyan történik az elszámolás a kilépő taggal? Köteles-e a vagyonvesztést pénzügyileg rendezni? Hogyan alakul a kültag felelőssége, aki a beltag kilépésétől a képviseletet köteles ellátni? Új tag nem lépett be, ezért a cégbíróság 2008. 10. 31-én a bt. kényszer-végelszámolását rendelte el. Kinek a kötelessége a beltagtól a vagyonvesztés pótlását kikényszeríteni? A társaság 2008-ban már gazdasági tevékenységet nem folytatott.
Részlet a válaszából: […] ...nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok sajátvagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.Mivel a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyonibetétje szolgáltatására köteles, a társaság ezt meghaladó kötelezettségeiértnem felel, így a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Köztartozás értelmezése (eva)

Kérdés: A Számviteli Levelek 48. számában a 985. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, köztartozásnak csak az adóhatóságnál, vámhatóságnál nyilvántartott köztartozás számít?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlegét ellenőrzi, és határozatában hivatkozva az Art. megfelelő §-ára utasította el a bejelentkezést az eva hatálya alá. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasó! Az Art. 97. §-ának c) pontja szerinti értelmezés alapján "adótartozás: az esedékességkor meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 9.

Követeléskötelezettség beszámítása

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban lévő bt. egyik követelését átadja a kapcsolt vállalkozásban lévő kft.-nek. A bt.-nek szállítói tartozása van a kft. felé. A kft.-nek adótartozása van, az adóhatóság a bt.-től átvett követelést szeretné behajtani és jóváírni a tartozás összegében. Milyen könyvelési tételekkel kell a fentieket elszámolni a bt.-nél, illetve a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák az engedményezésre vonatkozó jogi előírásokat. Ezek szerint a jogosult (a bt.) követelését szerződéssel másra (a kft.-re) átruházhatja. A kötelezettet az engedményezőnek kell értesítenie. Az ellenérték fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Árverésre bocsátott eszközök elszámolása

Kérdés: Az APEH, végrehajtási jogával élve, az épületet árverésre bocsátotta. Hogyan kell ezt a kettős könyvvitelben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esemény, amelyet könyvelni kell. Ha az árverés eredménnyel jár, az ingatlan adásvételének érvényességéhez az is szükséges, hogy a szerződést írásba foglalják. A szerződésben kell rögzíteni a vételárat (az árverésen elért árat), az ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.