Adományozás adózási következményei

Kérdés: Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
Részlet a válaszából: […] ...is lehetősége van, ha a támogatott alapítvány közhasznú jogállású, és a közhasznú alapítvánnyal kötött adományozási szerződés keretében közhasznú tevékenység támogatására történik a könyvek, játékok juttatása az egyesülési jogról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Civil szervezetnél támogatásból beszerzett eszközök

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.A támogatás pénzeszközeinek mozgását elsődlegesen a támogatóval kötött szerződés, megállapodás előzi meg. Ha ebben a szerződésben külön-külön rögzítik a felhalmozásra (tárgyieszköz-beszerzésre),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...is egyesülési tervet kell készíteni, amelynek része a beolvadó és beolvasztó alapítvány vagyonmérleg-tervezete, továbbá az egyesülési szerződés.Az egyesülési szerződésben kell meghatározni– az egyesülés módját (az adott esetben: beolvadás),– beolvadás esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.Az Áfa-tv. hivatkozott előírásaiból az következik, hogy amikor a támogatási szerződésnek megfelelő építményrész elkészült, annak a civil szervezet tulajdonába történő átadását – áfa szempontjából –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre – egyértelmű előírás hiányában – a következő választ tudjuk adni:A kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződés alapján történő "juttatása" az abban részesülő egyesületnél olyan árbevétel, amely nem minősül alapcél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Egyesület létrejötte

Kérdés: Az egyesület adózási és számviteli szempontból milyen időponttól "létezik"? Ha például október 1-jén megalakul a törvényes kellékek meglétével az egyesület, azt október 2-án beadják a bíróságra, de csak november 3-án születik meg a bíróság bejegyző határozata, akkor az eltelt egy hónapban a civil szervezet vállalhat-e kötelezettséget, szedhet-e tagdíjat, írhat-e alá szerződéseket a saját nevében? Milyen időponttal kell megnyitni az egyesület könyvviteli nyilvántartásait?
Részlet a válaszából: […] ...az egyesület saját nevébena bírósági határozat előtt nem vállalhat kötelezettséget, nem szedhet tagdíjat,nem írhat alá a képviselője szerződéseket.Az előbbiekből következik az is, hogy az egyesület adózásiés számviteli szempontból is csak a bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.