Bérbe vett ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Az önkormányzatoknál ma is gyakorlat, hogy az önkormányzati ingatlanra egy projektcég épületberuházást végez, az elvégzett beruházást a beruházó projekt kft. a saját könyveiben, mint idegen ingatlanon végzett beruházást mutatja ki. Az idegen ingatlanon végzett beruházást a könyveiben kimutató cég adhatja bérbe, szedheti a bérlemény hasznát? Az ingatlan tulajdonosánál, a beruházást végzőnél hogyan kell könyvelni az idegen ingatlanon végzett beruházást? Ki és hogyan számolja az értékcsökkenést? A bérbeadásból származó bevételt? A projektcég felszámolásakor az idegen ingatlanon végzett beruházást (épületet) jogosan követelheti az önkormányzat? Jogosan követelheti az ezen épület bérbeadásából származó bevételt az önkormányzat?
Részlet a válaszából: […] ...telekkel, földterülettel rendelkezik, amelyet bérbe ad a földterületet, a telket megművelő, hasznosító bérlőnek, természetesen bérleti szerződéssel alátámasztva, bérleti díj ellenében vagy anélkül. A problémát kiváltó okok másik csoportja a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Társaságok egymásban való tulajdonszerzése

Kérdés: Az adott társaság "A" kft., amelynek a tulajdonosa "B" kft. A "B" kft. tulajdonosa "C" természetes személy. Üzletrész átruházása címén az "A" kft. megvásárolja "C"-től a "B" kft. üzletrészét. A tranzakció eredménye: "A" kft. tulajdonosa "B" kft.-nek, a "B" kft. pedig tulajdonosa az "A" kft.-nek. Lehetséges ez a felállás?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben "C"természetes személy) üzletrészét a társaság által tulajdonolt társaságnak ("A"kft.) eladja. Ilyen korlátot a társasági szerződés tartalmazhatna, példáulelővásárlási jog előírásával. (Egyszemélyes társaság esetében azonban az ilyenelőírás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Visszavásárolt építési telek áfája

Kérdés: Cégünk az önkormányzattól 2003. évben építési telket vásárolt. Az adásvételi szerződésben szerepel az önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a Földhivatalban a tulajdonjog megszerzésével egy időben bejegyeztek. Cégünk vállalta, hogy a telket 5 éven belül beépíti, de ezt sajnos nem tudtuk teljesíteni. Az önkormányzat élni kíván a visszavásárlás jogával. A tulajdoni lapon bejegyzett visszavásárlási jog dologi biztosítéknak minősül-e? Ha igen, belép a fordított adózás szabálya? Ha áfás számlát kell kiállítani, az eredeti vételárat bruttó vagy nettó összegként kell feltüntetni, amennyiben a visszavásárlási jognál kikötötték, hogy a vételár azonos az eladási árral? (2003-ban az eladási ár nem tartalmazott áfát.) Amennyiben bruttó összegként számlázzuk, cégünk veszteséget fog az eladáskor realizálni.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint mentesaz adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve azépítési telek (telekrész) értékesítését. Ebből egyértelműen következik, hogy azépítési telek (telekrész) értékesítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Előre kifizetett bérleti díj

Kérdés: 1997-ben előre kifizettük egy ingatlan (raktár) bérleti díját 20 évre, amelyet minden évben elhatároltunk. A szerződésben kikötött elővásárlási jogunkkal nem éltünk. 2007 áprilisában a bérbeadó az ingatlant értékesíti. Az elmaradt haszon címén lelépési díjat szeretnénk kérni. Hogyan történik az 1997-ben kiszámlázott bérleti díj visszavétele?
Részlet a válaszából: […] ...– szerződésben rögzített módon – 1997-ben azingatlan 20 éves bérleti díját előre megfizették, akkor annak összegéből az1997. évet követő éveket terhelő összeget az Szt. 32. §-ának (1) bekezdéseszerint időbelileg el kellett határolni, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Lefoglalt lízingelt eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk 2003. 02. 10-én nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött "A" lízingcéggel faipari gépekre. A futamidő (60 hónap) végén társaságunkat elővásárlási jog illeti meg. A lízingelt gépeket társaságunk aktiválta, a szerződésnek megfelelő összeget kötelezettségként előírta. A havonta érkező lízingdíjas számlák összegével a kötelezettséget csökkentettük, az áfát visszaigényeltük. 2005. 02. 11-én a "B" lízingcég értesítette társaságunkat, hogy a lízingelt faipari gépek az ő tulajdonát képezik, a gépek jogosulatlan használatát szüntessük meg. Ennek hatására 2005. 03. 18-án az "A" céggel kötött lízingszerződést felmondtuk. A rendőrség a gépeket 2005. 08. 29-én lefoglalta. "A" lízingcég szerint ő a tulajdonos, és az esedékes lízingdíjat rendszeresen inkasszózza. Mi a számláit visszaküldjük, az áfát nem igényeltük vissza, ezzel is jelezve, hogy a teljesítést nem ismerjük el. Az inkasszálási lehetőséget a lízingszerződés értelmében nem tudjuk megakadályozni. Jelenleg peres eljárás folyik az "A" és a "B" lízingcég között a tulajdonjog, társaságunk és az "A" lízingcég között a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. A lízingelt gépek a tulajdonjog tisztázatlansága és a használat megakadályozása miatt a könyvekben tárgyi eszközként nem maradhatnak. A kötelezettségek között szereplő lízingdíjtartozásunkat a visszaküldött, el nem ismert számlák összegével csökkentettük, az inkasszózott lízingdíjakat követelésként mutatjuk ki. Miként szerepeltessük könyveinkben a lízingelt eszközöket, az "A" lízingcég felé fennálló lízingtartozást, illetve az általunk el nem ismert, de kifizetett lízingdíjakat?
Részlet a válaszából: […] ...szempontokból helyesen jártak el, amikora lízingelt faipari gépeket a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválták,és az aktivált, szerződés szerinti érték alapján terv szerinti értékcsökkenésileírást számoltak el. "A" lízingcég számlái alapján számolták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 8.

Bérelt személygépkocsi elszámolása

Kérdés: A társaság Németországból bérel személygépkocsikat. A bérleti szerződés szerint a bérlet 5 évre szól. A bérleti időszak lejárata után a társaságnak elővásárlási joga van, amelynek mértékét a bérbeadó kéthavi bérleti díjban határozta meg. Agépkocsik átvétele előtt az 5 évre vonatkozó bérleti díjat a társaság átutalta. A bérleti szerződés szerint a bérleti időszak és a bérleti díj elszámolása a gépkocsik átvételét követően kezdődik. A bérbeadó számlájában 16 százalékos adót számított fel. Az előre kifizetett bérleti díj könyvelésére az időbeli elhatárolás szabályait alkalmazta a társaság. Aszemélygépkocsik bérbevétele előtt átutalt teljes bérleti díj előlegnek minősül-e? A magyar társaság áfabevallásában kell-e szerepeltetni? A személygépkocsi bérleti díjának áfája visszaigényelhető. Hogyan történik ezek könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...szemben számvitelialapelvből következik, hogy a gazdasági ügyleteket tényleges gazdaságitartalmuknak megfelelően kell elszámolni. Az olyan szerződés, amelyszemélygépkocsik 5 évre történő bérbeadásáról és minimális díj megfizetésemelletti megszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Üzletrész értékesítése részletfizetéssel

Kérdés: Az "A" kft. 2001-ben értékesített "B" kft.-ben lévő üzletrészéből 300 000 forint értékű törzsbetétet. A szerződés szerint a fele összeget a vevő azonnal kifizeti, a másik felét 2003 januárjában. Ha a vevő nem fizeti ki a vételár második részét a szerződés szerinti időpontig, az "A" kft.-t elővásárlási jog illeti meg 10 USD összegben. Az üzletrészt 2272 forint összegben nyilvántartásba vették, kérdés az, mi legyen a 150 000 és a 2272 forint különbözetével?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő az üzletrész eladási árának csak a felét fizette ki, a 366. számlán 150 000 forint követelés szerepel.Az "A" kft.-t megillető – szerződés szerinti – elővásárlási jog a Ptk. 373. §-a alapján nem értelmezhető, mivel az értékesítést csak akkor és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Bérlő elővásárlási joga

Kérdés: A bérlő esztergagép 36 havi bérletére kötött szerződést azzal a feltétellel, hogy a futamidő lejárata után meghatározott maradványértéken a bérlő vagy az általa kijelölt harmadik személy a gépet megvásárolhatja. A bérbeadó csak harmadik személynek kívánja eladni a gépet. Van-e olyan jogszabályi rendelkezés, amely korlátozná a bérlő vásárlási jogát, vagy részére hátrányossá tenné a vásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés önmagában ellentmondásos. A szerződés szerint a bérlő vagy az általa kijelölt harmadik személy vásárolhatja meg a gépet a futamidő lejárata után. A bérbeadó viszont csak harmadik személynek kívánja eladni, bár a bérlő vásárlási jogát fenntartja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerződés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.