43 cikk rendezése:
1. cikk / 43 Visszlízingelt készletek az iparűzési adónál
Kérdés: Az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése 2013. január 1-től szigorító intézkedésként az eladott áruk beszerzési értékét (elábé) és a közvetített szolgáltatások értékét csak sávosan engedi meg levonni. Az arányosítás főként a nagykereskedelemmel foglalkozó cégeket érintő, az adóalap védelmét szolgáló előírás. Ugyanakkor a nettó árbevétel és az eladott áruk beszerzési értéke bizonyos esetekben csak technikai jellegű elszámolásokat tartalmaz, növelve az iparűzési adó összegét, így nem szolgálja az arányos és igazságos közteherviselést. Nagykereskedelemben gyakori finanszírozási forma, hogy a finanszírozó pénzintézetek a kereskedő raktári készletének finanszírozására zárt végű pénzügyilízing-szerződést kötnek. Számviteli elszámolása és áfatörvénybeli kezelése a termékértékesítés szabályai szerint történik. Ebben az esetben a nagykereskedő beszerzési áron eladja a raktáron lévő készletét a lízingcégnek, amely a lízingszerződés alapján szintén nagykereskedelmi áron visszaszámlázza azt. A lízingelt eszközt újra készletre veszik, és a kereskedő később értékesíti tényleges vevői felé, amikor is a lízingszerződést felbontották. A lízingszerződés megkötésekor végrehajtott számlázással a nagykereskedő árbevétele megnövekszik a beszerzési áron kiszámlázott összeggel, egyidejűleg az eladott áruk beszerzési értéke is nő a beszerzési áron eladott készlet értékével. Mivel eredményt nem realizál e műveleten, úgy lenne indokolt, hogy adóznia se kelljen, azonban az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése szerinti arányosítás miatt mégis keletkezik adóalap, a bevétel 15-25-30%-os mértékében. Be kell-e vonni az arányosításba a lízingcéggel a finanszírozás miatt könyvelendő technikai elábét, hiszen a könyvelésre nem tényleges kereskedelmi forgalom miatt kerül sor? Csak azért történik az elszámolás, hogy a könyvekben a lízingszerződés alapján kapott finanszírozási forrás – a lízingtartozás – megjelenjen.
2. cikk / 43 Termékgyártó tevékenységet végző cég közvetített szolgáltatása
Kérdés: Cégünk termékgyártással foglalkozik, s a gyártott termékeket exportálja. A vevőkkel kötött szerződés alapján a kockázatviselés az eladó, gyártó (cégünk) telephelyén száll át a vevőre, ennélfogva az áru fuvarozásával kapcsolatos költségek és kockázatok is a vevőt terhelik. A termékek elfuvarozását ugyan társaságunk rendeli meg, azonban azt változatlan formában és áron átterheli a vevőkre. Egyes vevőkkel kötött szerződések tartalmaznak arra vonatkozó utalást, hogy a fuvarozást a gyártó közvetített szolgáltatásként nyújtja. A társaság a fuvarköltséget külön tételként számlázza, azzal a megjegyzéssel, hogy az közvetített szolgáltatás. Csökkenthető-e a közvetített fuvarozói szolgáltatással a nettó árbevétel a helyi iparűzési adó alapjánál, figyelemmel arra, hogy a fuvarozási költség az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint beépül a termékértékesítés ellenértékébe?
3. cikk / 43 Közvetlen önköltségbe tartozó tételek
Kérdés: Cégünk baromfit neveltet, felvásárol, majd ezen állomány egy részét bérvágatja, szortírozza, csomagolja, és ezt követően a késztermék egy részét belföldön értékesíti, jelentős részét exportálja. A készterméket hűtőházban tárolja előhűtött, illetve fagyasztott termékként. A cégnél a termékekre vonatkozóan év közben mennyiségi nyilvántartás nincs, csak értékbeli. A közvetlen költségeket az 5. számlaosztályban gyűjtjük, elkülönített számlákon.
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
1.
Véleményük szerint ebben a vertikumban besorolhatók-e a közvetlen költségek közé az alábbi tételek:
- -hűtőháznak fizetett bérleti díj, illetve árumozgatási díj,
- -a baromfit a bérvágóhelyre, hűtőházba juttató szállítási költség,
- -a csomagolási költség,
- -az exportálással kapcsolatos költségek, exportjutalék költsége (az értékesítőknek fizetett).
Az önköltség-számítási szabályzatot szeretnénk elkészíteni, és a közvetlen költségek besorolásánál merült fel a kérdés.
2.
Év végére az előhűtött baromfit sikerült értékesíteni, de a fagyasztott baromfiból jelentős eladatlan készlet keletkezett, melyek szavatossági határideje arra késztet, hogy az eladási árak csökkentésével értékesítsük a zárókészletet, melyet elkülönítve tárolunk. A várható eladási árak csökkenése miatt mikor és milyen jogcímen értékelhetem le a közvetlen önköltségen értékelt zárókészletemet? Mire figyeljek, és milyen dokumentumok szükségesek az értékeléshez? Le kell ezt értékelni, vagy az eladási áron keresztül az árrés csökken, az önköltségen értékelt készletet nem is kell változtatni? Értékvesztés vagy selejtezés történik a leírt esetben?
4. cikk / 43 Külföldi állampolgár vásárlása
Kérdés: Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár terméket vásárol Magyarországon, az általa fizetett ellenértéket az exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni? Abban az esetben, ha nem bizonyítható, hogy a termék az országot elhagyja, belföldi értékesítésként kell könyvelni?
5. cikk / 43 Közösségen belüli kiszállítás teljesítése
Kérdés: Március 29-én készletraktárunkból árut szállítottunk ki Németországba, szállítólevéllel, fuvarokmányokkal. Készletprogramunk március 29-én levette a készletből. Szerződés szerint a vevő április 3-án az átvételt igazolja. Mi a helyes teljesítési időpont a számlán? Az Áfa-tv. 89. §-a szerint az adómentes értékesítés akkor számlázható, ha az árut más tagállamban a vevő átvette. Könyvelési tételek: március 29-én T 36 – K 261, április 3-án T 311 – K 931 és T 261 – K 36, T 814 – K 261. A 60-as bevallásban áprilisban szerepeltetjük. Helyes ez így?
6. cikk / 43 Késztermék átadása csere keretében
Kérdés: Társaságunk egy hajóépítő cégnek ingyenesen átadja késztermékét, szénszálat. Az ingyenes átadás azonban nem helytálló, mert cserébe átszáll ránk a hajó 10 százalékos tulajdonrésze, a hajón feltüntetik cégünk nevét. Kezelhetjük ezeket az ügyleteket rendkívüli bevételként/ráfordításként, vagy inkább barterügyletnek minősül? Az átadott szénszálról milyen számlát kell kiállítani? Elegendő, ha a számlán feltüntetjük az áfa alapját és az áfát? Továbbá ráírjuk, hogy a vevő nem kötelezett az ellenérték megtérítésére? Hogyan könyveljük? Az áfát elszámolhatjuk rendkívüli ráfordításként?
7. cikk / 43 Környezetvédelmi díj elszámolása
Kérdés: 2012. 01. 01-jétől jelentősen megváltozott a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó szabályozás. Ehhez kapcsolódóan kérném a termékdíj könyvelését (kontírozással) és annak időpontját ismertetni.
8. cikk / 43 Kiszámlázott ellenérték év végi korrekciója
Kérdés: Külföldi anyavállalatunkkal kötött szerződés értelmében az anyavállalat minden általunk belföldön gyártott terméket önköltség + 5% markuppal vásárolt meg tőlünk. A számlákat az anyavállalat különböző országokban lévő áfaregisztrációjára állítjuk ki az év során. Év végén a zárás keretében kerül sor az évi tényleges önköltség meghatározására, a már kiszámlázott összeghez viszonyítva a markuppal növelt összegre jóváíró, vagy még további terhelő számla kiállításával. Ezen utolsó számlát is szét kell bontani áfaregisztrációnként? Év közben a számlázásokat termékértékesítésként jelentettük az áfabevallásban. Könyvvizsgálónk szerint a költségátterhelés az Áfa-tv. hatályán kívüli tétel, így a végső számlát nem kell közösségi értékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként jelentenünk. Igaza van?
9. cikk / 43 Külföldi útszakaszra jutó szállítási költség
Kérdés: Egyik fuvarozónk nem bontja meg a számláját mostantól belföldi és külföldi útszakaszra az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdésére és 102. §-ára való hivatkozással. Az Szt. 74. §-ának (3) bekezdése viszont előírja: az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási költség. Mi a helyes eljárás mind az Áfa-tv., mind az Szt. tekintetében?
10. cikk / 43 Átvállalt fuvarköltség elszámolása
Kérdés: Társaságunk terméket értékesít Ausztriában lévő testvérvállalatának. A testvérvállalat a terméket a tőle megrendelő vevő címére kéri leszállítani. Mivel – a szerződés szerint – a magyarországi társaság a fuvarköltséget a testvérvállalat telephelyéig vállalja, a fuvarköltség különbözetét át kell hárítanunk a testvérvállalatra. Hogyan kell ezt számlázni, könyvelni és áfázni? Közvetített szolgáltatás vagy egyéb szolgáltatás? Kell-e jelenteni az áfabevallásban?
