67 cikk rendezése:
1. cikk / 67 Negatív előjelű szocho könyvelése
Kérdés: Cégünknél a szakirányú oktatás és duális képzés miatt a szociális hozzájárulási adó összege folyamatosan negatív előjelű. A NAV-folyószámlára a 08-as bevallásból összevontan kerül könyvelésre az adónem: 26. sor (adókedvezmény összesen) = 14. sor – 110. sor (kötelezettség). Helyesen járunk el, ha a folyószámlával egyezően könyveljük a szochokövetelést: T 36 – K 96, vagy bontani kellene kötelezettségre (T 56 – K 473) és követelésre (T 36 – K 96)?
2. cikk / 67 Beruházási kedvezmény uniós jogszabály alapján
Kérdés:
Egy mezőgazdaságitermék-feldolgozással, illetve mezőgazdaságitermék-forgalmazással foglalkozó társaság már nem jogosult a de minimis támogatást igénybe venni a 2022-es adóévre (értékhatár-túllépés miatt). Ezen társaság a Tao-tv. 12. § b) pontja értelmében saját elhatározása alapján (kis- és középvállalkozó lévén) válaszhatja az EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a de minimisen kívül még másik két jogcímen adóalap-csökkentést a 7. § zs) bekezdés megvalósulása esetén. A 2229 bevallás 02-01 lap "c" oszlop/5. sorába beállíthatjuk-e a tárgyévi beruházási összeget (új műszaki/meglévő ingatlanon végzett beruházás), és milyen egyéb feltételt kell esetleg még figyelembe venni ezen összeg érvényesítésénél (összegkorlát, egyéb...)?
3. cikk / 67 Új beruházás utáni adókedvezmény az adóbevallásban
Kérdés:
Segítségüket kérem az alábbiakban. A 2229 taobevallás 03-02. lap 27. sorában beírt új beruházás utáni adókedvezményt be kell-e írni a 2229 02-01. csekély összegű támogatás valamelyik sorába (vagy ez csak lehetőség)? Továbbá ezen új eszközök után, amire igénybe lesz (lett) véve az adókedvezmény, a következő években elszámolható-e az adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás, mivel ez nem fejlesztésitartalék-képzés, vagy már nem (és akkor itt keletkezik-e adóalap-növelés)?
4. cikk / 67 Mérsékelt iparűzési adó könyvelése I.
Kérdés: Tájékoztatást kérek az iparűzési adó helyes könyvelésére, mivel az iparűzési adó mérséklése kapcsán nincs egységes álláspont a meg nem fizetett adó könyvviteli elszámolására. Két lehetőséget említenek a különböző cikkek:
Az egyik szerint: a csökkentett összegű iparűzési adó elszámolása a ráfordítások között. A második szerint a teljes összegű iparűzési adó elszámolása és a csökkentés mértékének megfelelő összeg egyéb bevételként történő elszámolása. Kérdés, hogy a 2. esetben egyéb bevételként az adóelőlegekre vonatkozó (már realizált) csökkentett összeget kell elszámolni egyéb bevételként, vagy a teljes (az év végi bevallásban megállapított) összegre vetített kedvezmény összegét?
Az egyik szerint: a csökkentett összegű iparűzési adó elszámolása a ráfordítások között. A második szerint a teljes összegű iparűzési adó elszámolása és a csökkentés mértékének megfelelő összeg egyéb bevételként történő elszámolása. Kérdés, hogy a 2. esetben egyéb bevételként az adóelőlegekre vonatkozó (már realizált) csökkentett összeget kell elszámolni egyéb bevételként, vagy a teljes (az év végi bevallásban megállapított) összegre vetített kedvezmény összegét?
5. cikk / 67 Iparűzési adó 1%-ának könyvelése
Kérdés: Helyes-e az a könyvelési mód a 2021. évi tényleges iparűzési adóra vonatkozóan, hogy ráfordításként csak a fizetendő 1%-os mértéket könyveljük? A tényleges 2% mértékű ráfordítás mellett az 1% támogatás 96-osba történő könyvelését az önkormányzat határozata nélkül nem lehet megtenni, ezáltal 2021-ben nem lenne jó a kimutatott eredmény.
6. cikk / 67 Bitumentartály – energiahatékonyság?
Kérdés: Cégünk aszfaltkeverő telep beszerzésének részeként bitumentartályokat vesz, melyek fűtése nem gázzal, hanem árammal fog történni, ezért a bitumentartályok beszerzése energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás. A bitumentartályok bekerülési értéke meghatározható külön beruházásként. Alkalmazható-e ebben az esetben a társaságiadó-törvény 22/E. § (4) bekezdésének a) pontja? Mely esetben kell alkalmazni a b) pontot?
7. cikk / 67 K+F-hez kapcsolódó adóalap-csökkentések
Kérdés: A társaság K+F-et valósított meg, amelyet 2019. 01. 01-én aktivált 285 M Ft értékben. Ehhez az aktivált értékhez 135 M Ft támogatás is tartozik. A K+F befejeződött, és árbevételt is produkált már 2019-ben, így az amortizációja elindult. A K+F értékét akár 50%-kal is amortizálhatjuk, amelyet teljes mértékben elfogad a Tao-tv.? Ha aktiváltuk, akkor viszont az Szt. szerint 1 évnél tovább kell szolgálnia a vállalkozást. Megteheti-e a vállalkozás, hogy 18 hónap alatt írja le a számvitelben, amelyet a Tao-tv. elfogad? A Tao-tv. szerint a számvitelben elszámolt értékcsökkenéssel csökkenthető a társasági adó alapja, a korlátozó tényezőket figyelembe véve. A K+F-et végző alvállalkozó nem volt, viszont támogatás volt. Jó-e a számítás, ha a vállalkozó 2019-ben 50%-os kulccsal 285 x 0,5 = 142,5 M Ft amortizációt számolt el, az adóalap-csökkentés pedig: 285-135 = 150 M Ft x 0,5 = 75 M Ft? Jól tudjuk-e, hogy az iparűzésiadó-alapnál az előbbi összeg szintén csökkentő tétel lesz? A jövőben megvalósuló K+F-re fejlesztési tartalékot nem lehet képezni?
8. cikk / 67 Nyílt végű pénzügyi lízinggel beszerzett tehergépkocsi értékcsökkenése
Kérdés: Közúti árufuvarozó áfaalany egyéni vállalkozó nyílt végű lízinggel szerez be tehergépkocsikat. Hogyan számolható el, és mi az alapja az értékcsökkenésnek? Igénybe veheti-e a kisvállalkozói kedvezményt, és milyen összegben?
9. cikk / 67 K+F-kedvezmények
Kérdés: Ügyfelem több, támogatott kutatási és fejlesztési projektet valósított meg az elmúlt időszakban. Ezek között volt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 zöld ipari innovációs program és a GINOP-2.1.-15 szám alatt a Vállalatok K+F+I-tevékenységének támogatására kiírt program keretében megvalósult beruházás egyaránt. A pályázati kiírások felépítése olyan, hogy az annak keretében megvalósítandó beruházás tételsorai közül külön nevesíti azon tételeket, melyek – összhangban az Európai Bizottság 651/2014/EU Bizottsági rendelet vonatkozó fejezeteinek rendelkezéseivel – K+F-projekttámogatásnak minősülnek. A társasági adóról szóló törvény 7. §-a és 22/B. §-ai adóalap- és adókedvezményeket társítanak az "alapkutatás, alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztést megvalósító beruházáshoz kapcsolódóan". Adóalap-csökkentés esetén a támogatással csökkentett beruházási értéket, míg adókedvezmény esetén a beruházás összegét tekinti a jogalkotó a kedvezmény alapjának. A helyi iparűzési adóról szóló törvény 39. § (1) bekezdésének d) pontja szintén (az 52. § 25. pontja alapján, összhangban a Tao-tv. fent hivatkozott rendelkezéseivel) adóalap-csökkentő tételként veszi figyelembe. Kérdésem a következő: amennyiben a támogatási szerződésben a támogatással megvalósuló projektek egyes költségvetési sorait a támogatási szerződés kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatásnak minősíti, abban az esetben az adóhatóságnak is kötelessége a fent részletezett kedvezmények érvényesítését maradéktalanul elfogadni?
10. cikk / 67 Adókedvezmény látványcsapatsport támogatása alapján
Kérdés: Társaságunk 2018. évben számolja el taoalap-csökkentő tételként a 2014. évben túlutalt 5490 E Ft látványcsapatsport-támogatását mint adócsökkentő tételt. Támogatási szerződés alapján utaltunk további 6000 E Ft-ot. Valószínűleg lehetőségünk lesz még a 2018. év terhére további 3000 E Ft-ot utalni támogatási szerződés alapján, melynek pénzügyi rendezése már csak 2019-ben történik meg. A 3000 E Ft-ot lehet-e még 2018. évre időbeli elhatárolásként könyvelni egyéb ráfordításként, pl. "márciusi a pénzügyi rendezés", vagy az már a 2019-es év költsége lesz?
