Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett - a számviteli politika részeként - olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök egyedileg kezelendők, tehát nem oszthatók fel. Az egyedi eszköz felhasználását, költségkénti elszámolását, egyedi tárgyi eszköznél az elszámolt értékcsökkenési leírást lehet felosztani (tevékenységekre szétválasztani) a tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Tárgyi eszközök átsorolása

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet végző vállalkozások tárgyi eszközeit (személygépkocsi, irodai berendezés, számítógép), amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgálják, minden esetben az egyéb berendezések közé soroltam. Lehetséges-e a könyvelőirodánál, a mérnöki tevékenységet végző vállalkozásnál a besorolás módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Az Szt. 26. §-a tartalmazza a tárgyi eszközök közé történő besorolásra vonatkozó szabályokat, meghatározva – többek között – azt, hogy milyen eszközöket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Kizárólag a K+F tevékenységet szolgáló eszközök amortizációja

Kérdés: Kizárólagosan K+F tevékenységet folytató, egyszeres könyvvitelt vezető bt. a közvetlen K+F tevékenységet szolgáló gépek, berendezések, felszerelések amortizációját közvetlen költségként figyelembe veheti-e az adózás előtti eredményt csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján.A kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközök és a K+F tevékenység között a szoros kapcsolat nyilvánvaló.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága

Kérdés: Mikor járunk el helyesen az értékcsökkenés elszámolásánál, ha azt negyedévenként vagy évenként számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értékcsökkenési leírást legalább negyedévenként elszámolni.Mindenképpen el kell számolni az értékcsökkenést, ha az adott tárgyi eszközt bármilyen okból az állományból kivezetik, a kivezetés időpontjáig. Akkor is a kivezetés időpontjáig kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Tenyészállatok maradványértéke

Kérdés: A tenyészállatokat (teheneket) egyedi fülszám szerint tartjuk nyilván, tényleges bekerülési értéken (évenként azonos). Ez azt jelenti, hogy különböző értékű teheneink vannak (a régiek 45 E Ft/db, 68 E Ft/db, az újabbak 120 E Ft, 140 E Ft). A maradványértéket 80 E Ft/db-ban állapítottuk meg. Az alacsony bekerülési értékű teheneknél mi lesz a maradványérték? Értékvesztést soha nem számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint a tenyészállatokat a tárgyi eszközök között kell a tenyésztésbe állítást követően kimutatni. Az új Szt. 177. §-ának (2) bekezdése szerint a 26. § (6) bekezdése szerinti tenyészállatokat 2001. január 1-jével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.