Kiva-törvény veszteségelhatárolása

Kérdés: A 2017. január 1-től hatályos "Kiva"-törvény "veszteségelhatárolás"-szabályozásával van problémánk. Cégünknél a Kiva-törvény szerint 2013-tól 2016. december 31-ig 150 millió Ft fel nem használt, azaz "elhatárolt veszteség" keletkezett. Ez az összeg a törvény akkori, 20. §-ának (9)-(12) bekezdései szerint lett számítva. Viszont az új szabályozásban ezek a bekezdések már nem élnek, a veszteségfelhasználást a (6)-(7) bekezdések szerint kell végezni, de arról nincs szó, hogy a korábban képződött és elhatárolt veszteséggel mi a teendő. Úgy látjuk, hogy ez a konstrukció a korábbi veszteséget érvénytelenítette. Talán ennek feloldására szolgálna a 20. § 4/d pontjában leírt, és a NAV által kiadásra kerülő korrekciós tétel. Csakhogy ennek a tartalma csak részben egyezik azokkal a jogcímekkel, melyek révén nálunk a felhalmozott veszteség keletkezett, ezáltal a realizált veszteség részben vagy egészében törlésre kerül. Ugyancsak hézagos a beruházási kedvezmény szabályozása is. 2016. december 31-ig a tárgyévi beruházás csak a következő bevallási időszakban volt igénybe vehető, azaz például 2016-ban még csak a 2015. évi beruházással számolhattunk. 2017-től viszont már a tárgyévi beruházással kell dolgozni, így a 2016. évi beruházás (nálunk mintegy 10 millió Ft) mint kedvezményalap szintén elvész. Az is zavaró, hogy a törvényi változás kapcsán megjelent számos magyarázó kiadvány és szakcikk példákat is hoz, melyek rendre tartalmaznak olyan tételt, hogy "Az adóévet megelőző években keletkezett és elhatárolt veszteség", pedig ilyennel 2017-ben nem lehet számolni, ha a 2016-ig képződött veszteség már érvénytelen. Erre viszont a tájékoztatók nem térnek ki, és nem szól a szabályozás arról sem, hogy mi legyen a 2016. évi beruházással? Tehát nem világos, hogy a korábban képződött veszteségnek, illetve beruházási kedvezménynek milyen sorsot szántak. Erre vonatkozóan szíves állásfoglalásukat és segítségüket kérjük.
Részlet a válaszából: […] ...2. pontjában) szintén " korábbi évek elhatárolt veszteségér ő l " rendelkezik.2. Ha az adóévben korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Számlahelyesbítés a következő évben

Kérdés: A kft. 2008. évben értékesített egy tárgyi eszközt, 20% áfával. A vevő egy év után sem fizette ki a vételárat, ezért közös megegyezéssel visszaadta az eszközt. A kft. emiatt 2009. októberi dátummal kiállított egy helyesbítő számlát, a 2008. évi nettó értékkel és 20% áfával, negatív előjellel (T 961, 467 – K 311). Az eszközt nyilvántartásba vettük a visszavételi értéken (T 131 – K 861). A vevőkövetelés így megszűnt, az áfát a IV. negyedévi bevallásba beállítottuk. Vissza kell nyúlni 2008. évre? Helyes a fenti tételek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...alá eső okirat az adottesetben nem helyesbítő számla, hanem sztornószámla.A kérdésben szereplő könyvelési tételek helyesek, bár atárgyi eszközök közé a visszavétel nem a visszavételi értéken történik, hanemazon a könyv szerinti nettó értéken, amelyen egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg elhatárolja (nem kötelező!). Nyilvánvaló,hogy az adózó akkor dönthet így, ha a le nem vonható áfa az érintett időszakbana tárgyi eszköz bekerülési értékét növelte. A számviteli előírásokbólkövetkezik, hogy a halasztott bevételként elhatárolt összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Pénzügyi lízing az áfa visszaigénylésekor

Kérdés: Partnerünk gépkocsi bérbeadásával foglalkozik, a gépkocsik beszerzését pénzügyi lízinggel finanszírozza. Az új Áfa-tv. 186. §-ának (2) bekezdése szerint az áfa visszaigénylése abban az esetben lehetséges, ha a termékértékesítés ellenértékét az adózó maradéktalanul teljesítette, kivéve a 186. § (4) bekezdése szerinti eseteket. Kérdésünk, hogy a 186. § (4) bekezdése alapján a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszköz áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...továbbiakban: zárt végű lízing) van-e szó, a felvázoltak azonban (különösena bérbeadás ténye, illetve a "beszerzett tárgyi eszköz" fordulat) ezt sejtetik.Ha valóban ez az eset áll fenn, akkor a szóban forgó zárt végű lízingügyletolyan – az új Áfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...széles körét fogja át, ezértelőször néhány sarkkövet meg kell jelölni. Sem a régi Áfa-tv., sem az új Áfa-tv. szerint nem minősültárgyi eszköznek a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése,függetlenül attól, hogy ezen munkák költségeit –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Iroda átminősítése lakássá

Kérdés: A cég új építésű házban vásárolt irodaként bejegyzett ingatlant 2000-ben. A cég székhelye is itt van. A cég az áfát a vásárláskor visszaigényelte. A cég most kéri a földhivatali átminősítést irodából lakássá, az ingatlant lakásként kívánja értékesíteni. Az áfát mikor és milyen érték után kell megfizetni? Az ingatlan értékesítése minősíthető-e első lakásértékesítésnek? A vevő szempontjából új lakásnak minősül-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaités 3. számú melléklete II. részét kell figyelembe venni. A hivatkozott előírásalapján a következő válasz adható:Ha a tárgyi eszköz ingatlan, az adóalany a rendeltetésszerűhasználatbavétel évét követő 9 évben (az adott esetben ezen időtartamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Vissza nem térítendő államháztartási támogatás áfája

Kérdés: ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetéséhez kért a társaság a GKM-től 50 százalék, illetve fix összegű vissza nem térítendő támogatást. Ez a bevezetéssel kapcsolatosan felmerült kiadások és költségek áfatartalmának 50 százalékos visszaigénylését teszi lehetővé? Ha igen, akkor minden bejövő számla áfatartalmának 50%-át lehet visszaigényelni, vagy a támogatás hónapjában egy öszszegben?
Részlet a válaszából: […] ...számlázotttételeiben előzetesen felszámított áfát nem lehet 50 százalékban visszaigényelni!Abban az esetben, ha a támogatást tárgyi eszközökbeszerzéséhez adták, akkor az Áfa-tv. 38. §-a (1) bekezdésének a) pontjaalkalmazandó. Meg kell határozni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Magánszemély beruházása áfájának visszaigénylése

Kérdés: Magánszemély üzemcsarnokot és azzal egybeépített irodát létesítene bérbeadási céllal. Bejelentkezésekor választhatja-e az áfakörbe tartozást? Viszszakérheti-e az építési számlák áfáját, vagy a következő időszakokra viheti tovább, és a bérleti díjak áfájából írhatja jóvá 5 év alatt? A bérbeadási tevékenységet és adóhatósági bejelentkezést az építés megkezdésekor kezdené. (Egyéni vállalkozó nem akar lenni, mert heti 36 órás biztosítotti jogviszonya van.)
Részlet a válaszából: […] ...olyanadóalanynak lehet, aki nyilvántartásait az egyszeres vagy a kettős könyvvitelszabályai szerint vezeti, visszaigényléshez pedig még a tárgyi eszközként valónyilvántartásba vétel is szükséges.Itt kell megjegyezni, egyszeres, illetve kettős könyvvitelreaz Szt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz

Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...az, hogy igen, de nem az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése alapján. A fogtechnikusok az adóköteles tevékenységhez általuk beszerzett tárgyi eszközök előzetesen felszámított áfáját a beszerzéskor levonásba helyezték. 2004-től tevékenységük jelentős része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Le nem vonható áfa elszámolása, ha levonhatóvá válik

Kérdés: Számítástechnikai oktatással foglalkozó cégünk tevékenysége 2003. június 30-ig kizárólag tárgyi adómentes volt, 2003. július 1-jétől az Áfa-tv. változása miatt viszont adóköteles. A 2003. július 1-je előtt beszerzett tárgyi eszközöknél az előzetesen felszámított és le nem vonható áfát a beszerzési értékben figyelembe vettük, és a le nem vonható áfát is tartalmazó beszerzési ár alapján határoztuk meg az értékcsökkenés összegét is. Milyen módon tudjuk ezt az előzetesen felszámított áfát utólagosan módosítani, ha ezen tárgyi eszközöket 2003. július 1-jétől az áfás tevékenységhez használjuk?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz az Áfa-tv. 39. §-ának előírásaiból következik. Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján, a tárgyi eszköz tekintetében az adóalany a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 4 évben, illetve – ha a tárgyi eszköz ingatlan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.
1
2