Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéke nem könyvelendő a támogatást felajánló adózónál, azaz nem jelenik meg leírható költségként, mert annak összegét társasági adó jogcímen számolta (számolja) el a támogatást nyújtó.A támogatást felajánló adózónak és a sportszervezetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Könyvvizsgáló felelőssége

Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolóban a NAV átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. A cég ügyvezetőjeként kérdezem, hogy mi a könyvvizsgáló felelőssége, és hány évig felelős a munkájáért?
Részlet a válaszából: […] ...és csökkentő tételek számviteli alátámasztottságának, a számviteli adatokhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételének, továbbá a társasági adó kiszámításának ellenőrzése. Ide soroljuk a felülvizsgálat során ellenőrzött bizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...a felmerülés időszaka a 2014. év (vagy azt megelőző évek), akkor a helyesbítést önellenőrzés keretében kell végrehajtani, ami a társasági adó alapját is érinti, és így a társaságiadó-bevallás módosításával is foglalkozni kell. (Adatok hiányában nem tudunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Adólevonási jog módosítása

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket – egy épületberuházás kapcsán – áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...2013-ban rendeltetésszerűen használatba vették, módosítani kell az elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét is, ami a társasági adó alapjának módosításával jár, és így a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell.Az adóbírságot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Jogosulatlanul levont áfa elhatárolása

Kérdés: Az APEH 2006-2007. évre vonatkozóan lefolytatott vizsgálata a kft.-nél 50 M Ft jogosulatlanul levont áfát állapított meg. A bírsággal és pótlékkal együtt tetemes adóterhet el lehet-e határolni a következő évekre, hogy elkerüljék a 2010. év esetleges veszteségét?
Részlet a válaszából: […] ...bírság, késedelmi pótlékviszont a 2010. év eredményét fogja terhelni (mint egyéb ráfordítás), amelynekösszegével azonban a társasági adó megállapítása során az adózás előttieredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A közvilágítás valóban nem szolgálja a kérdező társaságtevékenységét. A kérdező társaság azonban nem közvilágítást valósított meg,hanem az azt szolgáló beruházást. A beruházással kapcsolatosan pedig az újÁfa-tv. 124. §-a (de a régi Áfa-tv. sem) nem korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] ...mint elengedettkövetelést kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, amelynekösszegével az adózás előtti eredményt a társasági adó alapjának megállapításasorán növelni kell.Az Áfa-tv. 36. §-a (1) bekezdésnek a) pontja alapján azadólevonási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Hangfelvételről készült kazetta ajándékba

Kérdés: Egy tisztítószereket forgalmazó nagykereskedelmi cég megalakulásának évfordulóját ünnepelte, aminek keretében nagyszabású rendezvényen megvendégelte üzleti partnereit. Az ünnepség főműsora volt egy zenés-táncos előadás, amelyet a cég munkatársai adtak elő. Erről hangfelvétel is készült, amelyet sokszorosítás után a cég munkatársainak és termékeinek fotójával a vevők – cégek és egyéni vállalkozók – között ingyenesen kíván a cég szétosztani. (Magánszemélyek a vevők között nem lehetnek.) A szerzői jogokkal a cég rendelkezik. Kérdés, hogy az eredeti felvétel része-e az üzleti vendéglátásnak (az áfa így levonható), vagy eszközként kell nyilvántartásba venni a szellemi termékek között? További kérdés, hogy a sokszorosított példány üzleti ajándéknak tekinthető, reklámköltség vagy ellenérték nélküli termékátadás? Van-e lehetőség áfalevonásra, illetve kell-e növelni a társaságiadó-alapot az elszámolt összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...bemutatott esetben nem erről van szó, nemállapítható meg, hogy a ráfordítás összege nem növeli az adóalapot. Ebbőlkövetkezően társasági adó szempontból a vevőnek ingyenesen adott kazettaellenérték nélküli eszközátadásnak minősül, amelynek értékével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Adományok elszámolása, áfája, társasági adója

Kérdés: Értelmi fogyatékosoknak lakóotthont építő közhasznú egyesület ingyenes szolgáltatásként adományt kap. Hogyan kell könyvelni az adományt az adónál, illetve a kapónál? A szolgáltatás földmunka, amelynek 50 százalékát az adományozó ingyenesen adja, 50 százalékáról pedig számlát küld.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a térítés nélkül végzett szolgáltatás felmerült költségeit, a közvetlenül elszámolható munkabért és járulékait, a munkavégzéshez használt eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy – ha a juttatás nem minősül reprezentációnak – a társasági adó alapját akkor nem kell növelni. Ha az megfelel a Tao-tv. 3. számú melléklete B) fejezet 3. pontjában foglaltaknak, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.
1
2